Hetvenhárom éve szeptember 2-án ért véget a II. világháború, ekkor írták alá a japán fegyverletételről szóló egyezményt a tokiói kikötőben horgonyzó Missouri amerikai hadihajó fedélzetén. Európában a harcok már május 8-án, a németek kapitulációjával véget értek. A világ közvéleménye 1945 óta ismeri az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményt. A nürnbergi perben ítéltek el először háborús bűnösöket. A perben a 22 vádlottból 12-öt halálra ítéltek, hármat felmentettek, a többiek börtönbüntetést kaptak. A náci és fasiszta háborús bűnösök ellen zajló eljárások mind a mai napig tartanak: Németországban 1945 és 2005 között több mint 170 ezer gyanúsított ügyét vizsgálták ki, és több mint 6656 vádlottat ítéltek el.
A legutóbbi, nagy port felvert eset a New Yorkban élő 95 éves Jakiv Palij ügye volt, akit az Egyesült Államok azért deportált, mert kiderült róla, hogy az egyik koncentrációs táborban szolgált. A férfit megfosztották amerikai állampolgárságától. Jelenleg hontalanként Németországban várja, hogyan alakul sorsa.
A német hatóságok szerint nem valószínű, hogy vádat tudnak majd emelni ellene, mivel a szemtanúk nagy része már nem él, a dokumentumok jó része pedig megsemmisült.
Nukleáris háború és fenyegetettség
Az emberiség a nukleáris háború és fenyegetettség fogalmát is a második világháborúban ismerte meg. Az első atombombát az Egyesül Államok hadserege dobta le a Hiroshima városára 1945. augusztus 6-án. Az első atomtámadást augusztus 9-én, Nagaszakiban követte a második. A robbanások majdnem 200 ezer ember életét követelték. Japán az észak-koreai nukleáris arzenál miatt máig tart egy esetleges atomtámadástól.
Miután augusztus 8-án a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, majd 9-én benyomult Mandzsúriába és Koreába, a japánok augusztus 10-én közölték megadási szándékukat.
A tengelyhatalmak közül utolsóként Japán tette le a fegyvert. A kapitulációs okmányt szeptember 2-án a tokiói öbölben horgonyzó Missouri amerikai hadihajó fedélzetén Douglas MacArthur tábornok, a csendes-óceáni amerikai haderő főparancsnoka előtt Sigemicu Mamoru külügyminiszter és Umezo Josigiru vezérkari főnök írta alá. Az eseményen jelen volt Nimitz tengernagy és Gyerevjanko szovjet vezérezredes, Szu Jüng-csang kínai tábornok és Fraser brit tengernagy is, továbbá francia, ausztrál, holland, kanadai és új-zélandi képviselők.
A japán fegyverletétel végül csak novemberben fejeződött be. Az ország a háborúban hárommillió embert vesztett, ezek harmada civil volt. A városok területének 4/10-e romhalmazzá vált a légitámadások során, az ipar leállt, a mezőgazdaság visszaesett, éhínség dúlt.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) 1945-ben azért hozták létre, hogy nemzetközi összefogással megteremtsék a nép békéjét. Az ENSZ a második világháború következményeként jött létre tehát azért, hogy a világ elkerüljön egy újabb világégést.
Több billiós költség
A történelem legnagyobb háborújában 61 ország vett részt, közülük 40 vált tartósan hadszíntérré. Az emberveszteség elérte az 55 milliót, ennek fele polgári áldozat, a sebesültek száma 35, az eltűnteké 3 millió. Ez volt az első totális háború, amelyben az áldozatok számát tekintve nincs lényeges különbség a civilek és a katonák között. A háború költsége 1,5 billió dollár volt, a károk 4 billióra rúgtak.
m1
Hunhír.info
