A bevándorlási adó bevezetésével nem az a célja a kormánynak, hogy növelje az adóbevételeit – tette egyértelművé a szombaton hatályba lépett törvénymódosítás kapcsán a Pénzügyminisztérium. Megírtuk, egyelőre egyetlen potenciálisan érintett szervezet sem jelezte, hogy regisztrált volna az adó beszedéséért felelős NAV-nál, sőt, a Migration Aid bejelentette, pártként folytatja, alapítványát pedig felszámolja.
Szombaton hatályba lépett az úgynevezett bevándorlási különadó, a Pénzügyminisztérium közleménye szerint az új adónemet Magyarország védelme érdekében vezették be, és a migrációt segítő tevékenység támogatása után kell fizetni. Az első – augusztusról szóló – bevallást szeptember 15-ig kell benyújtani, és a huszonöt százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni. Ezt elsősorban annak a szervezetnek kell megtennie, amelyik a támogatást nyújtja, kötelezettsége teljesítéséről pedig tájékoztatnia kell a támogatottat is. A Pénzügyminisztérium szerint amennyiben ez a nyilatkozattétel elmarad, a támogatott, vagyis a bevándorlást segítő tevékenységet végző, magyarországi székhelyű szervezet válik adóalannyá. A tárca részéről megjegyezték, az új adófajta legfontosabb célja nem az adóbevételek növelése, hanem a tevékenység visszaszorítása. Mindazonáltal a különadóból származó összes bevétel címkézett, azaz kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel – tették hozzá.
Megírtuk, egyelőre egyetlen potenciálisan érintett szervezet sem jelezte, hogy regisztrált volna az adó beszedéséért felelős NAV-nál, sőt, a Migration Aid bejelentette, pártként folytatja, alapítványát pedig felszámolja. A bizonyosan nem regisztráló Magyar Helsinki Bizottság ráadásul az elmúlt napokban kifejezetten aktív volt, a magyar hatóságokat vádolta lényegében menedékkérők éheztetésével a határ menti tranzitzónákban. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, a helsinkis megmozdulás nem más, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója. Hozzátették, a magyar törvények világosan kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás, amire éves szinten fejenként több mint hétszázezer forintot áldoz a magyar állam.
A szervezet részéről Pardavi Márta társelnök az ATV-ben arról beszélt, aki elhagyja Szerbia felé a tranzitzónát, elhagyja a menedékjogi eljárást is. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: a bevándorlási hivatal korábbi adatai szerint amíg erre Magyarország felé volt lehetőség, a menedékkérők jelentős százaléka hagyta ott a procedúrát, s ment tovább Nyugatra. Így tettek azok a menekülti státuszra nem jogosult bangladesiek is, akik érdekében éppen a Helsinki Bizottság indított pert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Hunhír.info