A betolakodók kiutasítása és hazaszállítása akadozik vagy egyáltalán nem is működik. Az M1 Unió 28 című műsora vizsgálta a folyamatot. Az egyik szakértő arról is beszélt, hogy az anyaországok sem akarják visszafogadni az állampolgáraikat. Beszámolók szerint az is nehezíti az élősködők kitoloncolását, hogy sok esetben “civil szervezetek” vagy “aktivisták” próbálják meg megakadályozni az eljárásokat.
Csaknem másfél millió migráns érkezett Németországba 2015-ben és az azt követő időszakban az unió statisztikai hivatala szerint. A migráció 2018-ra csaknem a kormány bukását okozta. A kormánykoalíció szakadását csak a bevándorláspolitika szigorításával tudták megakadályozni. Ennek értelmében Németország kitoloncol minden olyan bevándorlót, aki nem jogosult a menekültstátuszra.
A migránsokat az elbírálás ideje alatt a német–osztrák határon kialakított tranzitzónákban helyeznék el. Ahhoz azonban, hogy működjön a rendszer, kétoldalú megállapodásokat kell kötni a német kormánynak a fogadó országokkal, így például Bulgáriával, amelyen keresztül – Görögország mellett – a migránsok Európába érkeztek.
Bulgária és Magyarország sem fogad vissza migránsokat
Csakhogy a bolgár parlament a visegrádi négyekhez hasonlóan elutasítja a migránsok visszafogadását.
„Amíg hatékony visszatoloncolási rendszer nem lesz, addig ez a probléma, amely most éppen Bulgáriában tapasztalható, fenn fog állni. Ez nem egy elszigetelt eset, és azt gondolom, hogy ez így nem is fog működni. Ráadásul egyre több olyan hírt hallunk, hogy akiket például kiutasítottak Németországból, azok százával ékreznek vissza a Die Welt lap beszámolói szerint” – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Orbán Viktor határozottan elutasította, hogy hazánk visszafogadjon migránsokat. A kormányfő jelezte Angela Merkelnek, hogy nem Magyarország volt az az állam, amelyen keresztül bejutottak a migránsok Európába. Az alkotmányjogász elmondása alapján Görögország nem tett eleget számos vonatkozó kötelezettségének, amiért sokakat először csak Magyarországon regisztráltak.
Nemcsak a dublini egyezmény rendelkezéseiből fakadó, a schengeni egyezmény rendelkezéseiből fakadó kötelezettségeinek sem tett eleget. Ezt a magyar kormány is egyértelművé tette, hogy amit pótlásként Görögország helyett elvégzett, azért nem lehet a magyar kormányzatot és a magyar embereket büntetni azzal, hogy ide toloncolják vissza az első körben Magyarországon regisztrált migránsokat, akikről mondjuk Németországban kiderült, hogy nem tudnak beilleszkedni – szögezte le ifj. Lomnici Zoltán.
Civilek tiltakoznak a kitoloncolás ellen
Beszámolók szerint az is nehezíti a migránsok kitoloncolását, hogy sok esetben civil szervezetek vagy aktivisták próbálják meg megakadályozni az eljárásokat. Legutóbb egy liberális svéd aktivista nem engedett felszállni egy repülőgépet, mert azt hitte, hogy két kitoloncolt afgán migráns is a gépen van. A szakértő szerint jogellenes volt az akciója.
Arra kellene figyelni, hogyha egy migráns veszélyt jelent, biztonsági kockázatot jelent az ország számára, Svédország számára vagy egész Európa számára, akkor a jogszerűség szerint ha a bíróság határozott, vagy a hatóságok úgy döntöttek, akkor a kiutasítást véghez kell vinni, és nem lehet megakadályozni” – mondta a Századvég vezető elemzője, Pócza István.
Hozzátette, ha mégis megakadályozzák a döntés végrehajtását, akkor jogellenes cselekedetet hajtanak végre, és az válik, illetve annak kellene büntethetővé válnia, aki megakadályozza a hatóságok tevékenységét.
Az anyaországok sem akarják, hogy a migránsok visszatérjenek
Szakértők szerint azonban nemcsak a civilek akciói miatt nehéz a kitoloncolás.
„Itt gondot jelent az, hogy nehéz adott esetben bebizonyítani, hogy egy személy, akit ki akarnak toloncolni, melyik származási országból jön. A származási országok főleg a délkelet-ázsiai vagy közép-ázsiai országok, Afganisztán, Pakisztán, Banglades. Ezek abban érdekeltek, hogy lehetőleg ezek az emberek ne térjenek vissza a származási országukba. Az esetek többségében nem hajlandók elismerni a kibocsátó országok, hogy a kitoloncolásra váró személyek az ő állampolgárai volnának” – fejtette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász.
Hunhír.info
