Súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF egy olyan cégnél, amelynek tagja volt a Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány. Az egykori szocialista politikus által alapított szervezet egyike annak a két nonprofit kutatóközpontnak, amelyeknek az OLAF ajánlása szerint több mint 12 milliárd forint uniós támogatást kellene visszafizetnie

Az OLAF bűncselekményre utaló tényállásokat fedett fel két cégnél: az egymással stratégiai kapcsolatban álló, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó Pillar Európa Nonprofit Kft. (ennek volt a tagja az egykori szocialista külügyminiszter, Göncz Kinga alapítványa 2008 decemberétől 2016 szeptemberéig) és a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innnovátor Nonprofit Kft.) az uniós büdzséből pénzelt projektjeikhez együttesen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat. A Pillar Európa Kft. a Göncz Kinga által jegyzett alapítvány köré szerveződött, nem civil tevékenységet összefogó szervezetként tevékenykedett.

A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég regionális irodákat hozott létre annak érdekében, hogy az uniós támogatásokhoz hozzáférést biztosító, a Gazdasági operatív program keretében kiírt kutatási-fejlesztési pályázaton vehessen részt, de az Etyekre, Bicskére és Tétre bejelentett tizenhárom munkavállaló nem vidéki irodákban, hanem az említett cégek budapesti irodájában dolgozott.

Az alkalmazottakat a cégek utasították, hogy a projektek ellenőrzése alkalmával legyenek jelen a vidéki irodákban. A két cég 2012-2015 között 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak. Emellett a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak az instrukciókkal és a munka elvégzésével kapcsolatban, és több mint ezerháromszáz alkalommal még a szerződések is hamisak voltak. Ráadásul a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben, és olyan bérkifizetésekre is fordították az EU-s pénzeket, amelyeket nem lehetett volna elszámolni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.

Mindemellett az elektronikus levelezés tanúsága szerint olyan (akár négyszeresen túlárazott) projekteket adtak be szándékosan, amelyeket a két kedvezményezett cég maga valósított meg, a hasznot pedig alvállalkozói szerződések láncolatán keresztül juttatták ki oly módon, hogy hamis készpénzfizetési számlákat állítottak ki, tizenkétmillió forint értékben. Egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés. Van olyan honlap, amely elvileg az egyik projekt eredményeként készült el, azonban elérhetetlen, más projektek esetében pedig szervereket és tanulmányokat áraztak túl.

Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlás alapján a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.

Az OLAF a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

Hunhír.info