Az egykori MSZP-s politikus, Göncz Kinga által alapított alapítvány is tagja volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala. Ajánlásuk szerint több mint 12 milliárd forint uniós támogatást kellene visszafizetniük a cégeknek. A NAV is hasonló mértékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.
A Göncz Kinga egykori szocialista politikus által alapított Pillar Alapítvány is tagja volt annak a két nonprofit kutatóközpont egyikének, amelyeknél bűncselekményre utaló tényállásokat fedett fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) – értesült a Magyar Idők.
Az egymással stratégiai kapcsolatban álló, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó Pillar Európa Nonprofit Kft. – amelynek tagja volt a második Gyurcsány-kormány külügyminiszteri tárcáját vezető Göncz alapítványa 2008 decemberétől 2016 szeptemberéig – és a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innnovátor Nonprofit Kft.) az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat.
A Pillar Európa Kft. a Göncz Kinga által jegyzett alapítvány köré szerveződött, és nem civil tevékenységet összefogó szervezetként működött. A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy az EU-s támogatásokhoz hozzáférést biztosító, a Gazdasági operatív program keretében kiírt kutatási-fejlesztési pályázaton részt vehessen, azonban a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott.
Ők arra kaptak utasítást, hogy a projektek ellenőrzése alkalmával jelenjenek meg a vidéki irodákban. A 2012 és 2015 közötti időszakban a két cég 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak. A kormánylap információi szerint közel kétezerszer a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak az instrukciókkal és a munka elvégzésével kapcsolatban, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. Emellett a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben, és olyan bérkifizetésekre is fordították az EU-s pénzeket, amelyeket nem lehetett volna elszámolni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
E-mailek tanúsága szerint olyan – akár négyszeresen túlárazott – projekteket adtak be szándékosan, amelyeket a két kedvezményezett cég maga valósított meg, a hasznot pedig alvállalkozói szerződések láncolatán keresztül juttatták ki: tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat.
Egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés. A laphoz került dokumentumok szerint egy projekt eredményeként elkészült weblap nem elérhető, egy másik projekt esetében szervereket és tanulmányokat áraztak túl. Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.
A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.
Magyar Idők nyomán
Hunhír.info
