A szlovák és a magyar alvilág vele szembeni zsarolására épül az eljárás, amit ellene indítottak – ez áll többek között a Fenyő János megöletésével gyanúsított Gyárfás Tamás vallomásában, írja a hvg.hu.
A médiavállalkozó állítja: Portik Tamás próbálta beszélgetéseik során folyton Fenyőre terelni a szót, és ő 2008-ban jött rá, hogy ezeket a párbeszédeket rögzíti is. A hvg.hu birtokába jutott 14 oldalas gyanúsítotti vallomásban Gyárfás 25 évre visszamenőleg magyarázza a történtek saját verzióját.
Vallomásában Gyárfás úgy fogalmaz: „sem a gyanúsításban terhemre rótt, sem más bűncselekményt nem követtem el”, és 2018. április 17-ig „a legcsekélyebb mértékben sem” számított arra, hogy őt valamikor is gyanúsítottként fogják kihallgatni a Fenyő-gyilkosság ügyében.
Hozzáteszi: az üggyel összefüggésben ő maga két alkalommal beszélt rendőrökkel: először 2005-ben, amikor egy zsarolásról tett bejelentést, majd 2013-ban, amikor Tasnádi Péterrel szembesítették. Mint ismert: az ügyben eljáró ügyész arra hivatkozva kérte kényszerintézkedés elrendelését Gyárfással szemben, hogy utóbbi „olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyek a védekezését előre tartalmazzák olyan bizonyítékok vonatkozásában, amelyekről elvben nem lehetett tudomása, ezáltal kerülhette el eddig a felelősségre vonást is.”
Gyárfás olvasatában az ügy a szlovák és a magyar alvilág vele szembeni zsarolására épül.
Gyárfást a Nemzeti Nyomozóiroda április közepén gyanúsította meg azzal, hogy ő volt a Fenyő-gyilkosságot parancsba adó Portik Tamás felbujtója. Az eddigi kihallgatásai, a megismert jegyzőkönyvek és bizonyítékok alapján a sportdiplomata – aki határozottan tagadja, hogy a vele szemben közölt vagy más bűncselekményt követett volna el – feltételezése szerint a vele szembeni gyanú három fő témakörre épül:
Vallomásában Gyárfás elismeri, hogy „mások mellett nekem is kirívó ellentétem volt Fenyő Jánossal” de hozzáteszi: „soha nem adtam azonban – sem burkoltan, sem nyíltan – megbízást sem Tasnádi Péternek, sem Portik Tamásnak Fenyő János meggyilkolására”, emellett „szisztematikus hangulatkeltéssel” vádolja meg az ügy volt főnyomozóját, Kovács Lajost, amely „hangulatkeltés” szerinte mozgósította az alvilág „haszonlesőit” Gyárfás megzsarolására.
Gyárfás fenntartja álláspontját, hogy 1996 októberében okafogyottá vált ellenségeskedése Fenyővel, miután a Napkelte körüli háborút a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírósága 1996. október 11-én Gyárfásnak kedvezően lezárta.
Gyárfás fontosnak érzi azt is rögzíteni, hogy a neki tavaly ősszel átadott és zsarolásra szolgáló „manipulált leirat” kézhezvétele után, „Bánáti János ügyvéd és az azóta bűnpártolással meggyanúsított Ihász Sándor egykori fellebbviteli főügyész egyaránt arra ösztönözte, hogy tegyen hivatalos bejelentést” – írja a HVG Gyárfás vallomására hivatkozva.
„Kétségtelen, hogy engem aggasztott Fenyő János rágalomhadjárata, azonban nyomatékosan le kell szögeznem, hogy soha senkit, így Portik Tamást sem kértem fel arra, hogy akár pénzért akár szívességből erőszakosan lépjen fel Fenyő Jánossal szemben” – írja a vallomásban Gyárfás, aki azt írja: Portikot albérlőként ismerte meg – aki egy évre vette ki a Kelenhegyi úti házát, „nem alkudott, és előre fizetett” – írja a HVG. Arra csak 2008-ban jött rá, hogy Portik minden beszélgetésüket felvette. „Nagyot hibáztam. Egy olyan emberrel osztottam meg a gondjaimat, akit nem ismertem” – fogalmaz a vallomásban Gyárfás a HVG-hez eljutott dokumentum szerint.
atv.hu
Hunhír.info