Szóban ugyan harcol a multikkal a kormány, a beruházások támogatásánál azonban egyre nagyvonalúbb. A kormány.hu-ra feltöltött adatok szerint tavaly április óta újabb 99 és fél milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda nagyvállalatoknak, egyedi kormánydöntésekkel. Szakértők szerint azonban az összeszerelő üzemek helyett a magasabb tudást igénylő munkahelyekre kellene helyezni a hangsúlyt.

A nagy autógyárak a magyar gazdaság egyik legfontosabb pillérei lettek az elmúlt években. Munkát, és pénzt hoztak Magyarországra, amelyet a kormány számukra az unió egyik legalacsonyabb társasági adójával, stratégiai megállapodásokkal és adókedvezményekkel tett vonzóvá.

A szakértők szerint azonban bár az ország jól jár a külföldi multikkal, az összeszerelő üzemek nem jelentenek jövőképet.

Ahogy a termelési fázisban haladunk a kitalálástól a legvégéig, úgy csökken a részarány a hozzáadott értékben. Tehát én ezért nem szoktam azt se szeretni, hogy munka alapú társadalom legyünk. Ne legyünk munka alapú társadalom, gürizésből még soha nem lett vagyon. Tudásból, feltalálásból, innovációból lett vagyon. Nekünk tudás alapú társdalomnak kell lenni, és ez nem csak szó, mert ott van a nyereség. Abból, amit mi csinálunk, abban sokkal kevesebb – véli a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója, Palócz Éva.

A Külgazdasági Szövetség elnöke szerint a magyar politikusok nem értik az üzlet működését, amikor arról beszélnek, hogy külföldi cégek magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, például fejlesztőközpontokat fognak Magyarországra hozni.

Ha Magyarország egyszer úgy mutatkozott be, hogy mi hajlandóak vagyunk ezen a költségszinten megoldani egy nagy globális vállalatnak a termelési ügyeit, akkor mi itt vagyunk, tehát mi így mutatkoztunk be, ezen ők nem fognak változtatni, mert mért? Ezen csak akkor fognak változtatni, ha mi drágák leszünk – jelentette ki Horváth Miklós.

Palócz Éva azt mondja, bár 2017-ben nagyot, csaknem 13 százalékot nőttek a bérek a versenyszférában, ezt leginkább a munkaerőhiány kényszerítette ki, a termelékenység nem javult.

Ma Magyarország egy paradigmaváltás előtt áll, gyakorlatilag a munkaerő bővülésnek vége, akármi is lesz, sőt hogyha tovább folytatódik az elvándorlás akkor szűkülő munkaerőből kellene 4% fölötti növekedést elérni – mondta a vezérigazgató.

Az elemző szerint összehozható a kormány által jósolt 4%-os növekedés, ehhez azonban komoly változások kellenek.

Változatlan munkaerő mellett is lehetne nagyon jelentős növekedést elérni, hogyha a termelékenységet bővítenénk. Csakhogy ehhez ugye beruházások kellenek. A KKV-k beruházási hajlandósága nagyon alacsony, hitelfelvételi hajlandósága is alacsony. De ez most egy változó időszak, szerintem most véget ért az, ami a rendszerváltástól mostanáig volt. Ez valóban alacsony bérű ország. Elfogyott a munkaerő, nagyon jelentős béremelések lesznek. Lesz aki bírja, lesz aki nem bírja – tette hozzá Palócz.

A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint a szegényebb régiókban katasztrofális következményei lehetnek a kiéleződő bérversenynek.

Gondoljon itt Hajdúra, Szabolcsra, Borsodra, Nógrádra, ahol a kistelepüléseken lévő szolgáltatók, vendéglátók, és iparosok, ezt a bérversenyt nem fogják bírni. Vagy ott hagyja őket a munkaerő, vagy átmennek szürke, illetve feketegazdaságba, vagy megszüntetik a tevékenységet az adott kistelepülésen. Ami már nem arról szól, hogy gazdasági kérdés, és versenyképesség, hanem arról, hogy kihal-e a magyar falu, a magyar kistelepülés, hiszen szolgáltatás és ellátás nélkül marad – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc.

Tavaly kifejezetten jó évet zárt a magyar gazdaság, 4,2%-kal nőtt a GDP. A kormány szerint 2022-ig tartható az iram, ezt azonban még a nemzeti bank is túl optimistának tartja.

hírtv.hu

Hunhír.info