Van rá esély, hogy nem kerítés, csak szalagkordon lesz rendőrsorfallal a Parlament körül kedden az Országgyűlés alakuló ülésekor, azt pedig nem tudja „elbontani” az ellenzék. Pedig igény volna rá.
Az új, kétharmados Fidesz-többségű Országgyűlés keddi alakuló ülésére több tüntetést is szerveznek a Kossuth térre: részint az elmúlt hetek civil demonstrációja, a Mi vagyunk a többség! nevű tüntetéssorozat harmadik felvonását tartják meg, továbbá élőláncot is vonnának a Parlament köré.
A jelek szerint a demonstrálók csak tisztes távolból fejezhetnék ki nemtetszésüket, mivel a szokásos, csak az épület közvetlen közelére vonatkozó biztonsági zónát a Parlament védelméért felelős Országgyűlési Őrség jelentősen kiterjesztette – derült ki a honlapjukra feltöltött határozatokból.
Az őrség parancsnoka először – április 23-án – olyan határozatot hozott, amely szerint csak a Parlament előtti szűkebb részt (a zászlórúd és a látványmedence vonaláig) zárják le az ülés napján reggel 6 és délután 14 óra között, 3 nappal később viszont új határozat született, eszerint már a teljes téret lezárják, méghozzá már előző nap, hétfő este 18 órától.
A területzárást elrendelő határozat indoklása szerint „a gyülekezési jog gyakorlására és egyéb nyilvános rendezvények megtartására” a kék vonalon kívüli terület – vagyis a Parlament épületétől távol fekvő, betorkolló utcák – áll rendelkezésre, mivel csak a lezárással biztosítható az alakuló ülésre érkezők „biztonsága és szabad mozgása.”
A Jobbik már jelezte, hogy ha kordonokkal kerítik körbe a Kossuth teret, ők lebontják a kerítést. A Zoom.hu is írt róla, hogy az ellenzéki párt szerint „a nemzet főteréről nem lehet kirekeszteni a magyar embereket, tehát a kormányellenes tüntetőket sem.”
Túljárhatnak az ellenzék eszén
A Zoom.hu ugyanis több forrásból is úgy értesült: az Országgyűlési Őrség kérésére a területlezárásról gondoskodó rendőrség nem biztos, hogy a megszokott fémkordonokkal készül.
Elképzelhető: sima, „Rendőrség” feliratú műanyag szalagkordont húznak majd ki, vagyis igazából nem is biztos, hogy lesz mit elbontaniuk az ellenzéki politikusoknak. A szalagot ugyanis sokkal kevésbé látványos leszedni, főleg úgy, ha azt élőerős védelemmel egészítik ki, vagyis rendőrsorfalat állítanak a lezárt terület határára, a szalagkordon mindkét oldalára.
Ebben az esetben nemcsak a külső oldalon álló demonstrálók nem férhetnek az egyenruhások miatt a szalaghoz, tehát nem juthatnak be a térre, de még a mentelmi joggal bíró parlamenti képviselőknek is meg lesz kötve a kezük (legalábbis jogilag): amíg ugyanis egy „magára hagyott” fémkordont felkaphatnak és arrébb tehetnek, a rendőröknek ők sem „mehetnek neki”, vagyis ők sem férnének a szalagkorláthoz.
Orbán 11 éve még maga bontott
Ha nem lesz kordonbontás, elmarad egy remek párhuzam lehetősége. Eddig utoljára ugyanis Orbán Viktor és fideszes képviselőtársai bontottak kordont a Kossuth téren, a Parlament előtt, méghozzá 11 éve, 2007. február 2-án. Akkor „polgári engedetlenségi akció” keretében távolították el alig 20 perc alatt az ellenzéki Fidesz országgyűlési és EP-képviselői a térről a kordont.
A fémkerítést még 2006. október 23-ára virradóra állította fel a rendőrség, miután Gergényi Péter, budapesti akkori rendőrfőkapitánya elrendelte a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását, így védve a törvényhozás épületét a kormány távozását követelő akkor már hetek – Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása – óta követelő tüntetőktől.
Csak szabálysértés
A rendőrök azon a 2007 februári napon felszólították ugyan a kordonbontó képviselőket, hogy az akciót fejezzék be, ám tevőlegesen nem léptek közbe, mivel a politikusokat mentelmi joguk védte. Ezt követően a rendőrség szabálysértési feljelentést tett rendzavarás és garázdaság miatt, a fideszesek pedig ekkor lemondtak mentelmi jogukról, mondván: vállalják a felelősséget. A bíróság végül több mint egy évvel későbbi jogerős döntésében felelősségre vonás nélkül megszüntette a Fidesz politikusai elleni eljárást.
Érdekesség, hogy tíz évnek kellett eltelnie, mire Orbán Viktor – immár kormányfőként – úgy találta, hogy a polgári engedetlenség, amire hivatkozva egykor az ő vezetésével lebontották a kordont, nincs is. „A magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen” – fejtette ki a Magyar Rádióban 2017 júniusában.
zoom.hu nyomán
Hunhír.info