A választásokat követően folyamatosan jelennek meg elemzések arról, hogy minek köszönhető az újabb kétharmados Fidesz-KDNP győzelem. Az adatok abból a szempontból teljesen egyértelműek, hogy a kistelepüléseken „tarolt” a kormánypárt, miközben a fővárosban szinte ugyanott áll, mint négy évvel ezelőtt.

Éppen ez a választási eredmény jelenti azt, hogy az 5000 fő alatti települések önkormányzataihoz nem nyúlhat a Fidesz. A Policy Agenda elemzése.

A Fidesz-KDNP országos listája az áprilisi választásokon 56 százalékos támogatással győzött a községekben. Összehasonlítva et a fővárosi adatokkal az látszik, hogy 18 százalékpontos olló van a két településtípus között (Budapesten 38 százalékot kapott a Fidesz-KDNP listája). Amennyiben a településeket lakosságszáma alapján tovább bontjuk, akkor a következő támogatottsági adatokat kapjuk:

– 5000 fő alatt: 56 százalék
– 4000 fő alatt: 56,50 százalék
– 3000 fő alatt: 57,10 százalék
– 2000 fő alatt: 58,10 százalék
– 1000 fő alatt: 59,90 százalék
– 500 fő alatt: 62,20 százalék.

Minél kevesebben élnek az adott településen, annál magasabb a Fidesz-KDNP lista támogatottsága.
Az adatok azt mutatják, hogy a településen élők szavazási motivációit nagyban befolyásolta egy, a kormányzati teljesítményen, illetve annak megítélésén kívüli tényező. Ez pedig nem nagyon lehet más, mint a „véleményvezérek” szerepe. Ez a kistelepüléseken leginkább a helyi képviselőtestület, és a polgármester. Az ő hozzáállásuk, vagy csak a passzivitásuk a kormányzati teljesítmény megítéléséhez alapvető hatással van a település szavazási hajlandóságára.

Amikor billegett a kétharmad

A 2014-ben kezdődött önkormányzati ciklusnak a kistelepülések polgármesterei úgy vágtak neki, hogy alaposan csökkentették a személyes járandóságaikat. A 2015-ben tartott tapolcai és veszprémi időközi országgyűlési választás megmutatta, hogy ez politikai veszteséget jelent a Fidesz számára, hiszen sokkal rosszabbul szerepeltek a falvakban, mint azt az előzetes várakozások alapján lehetett gondolni. Nem véletlen, hogy 2015-2016-ban több kísérlet is történt a helyzet rendezésére, csak ehhez már nem volt kétharmados többség.

Aztán 2016 végén született egy többpárti kompromisszum, amely alapján módosították az önkormányzati törvényt. Például míg a legkisebb (az 500 fő alatti) településeken a korábbi fizetése bruttó 149 ezer 500 forint volt a település első emberének, a változást követően majdnem duplájára nőtt, 298 ezer 700 forintra.

Ez pedig újra stabilizálta a kormánypártok és a kistelepülési polgármesterek közötti politikai kapcsolatot.
Ezt a politikai „békejobbot” majdnem sikerült tönkre tennie a kormánypártoknak. A választások előtt felröppent a hír, hogy a Fidesz az 5000 fő alatti települések önkormányzati rendszerét alapvetően átalakítaná egy választási győzelem esetén. Szokatlanul erősen, a pártelnök-miniszterelnök által minden kistelepülési polgármesternek írt levélben cáfolták ezt a tervet. Azaz még az elvi esélyét is szerették volna elkerülni, hogy ismét szembetalálják magukat a községek egyik legmeghatározóbb szereplőivel.

A falvak vezetői fellélegezhetnek

A Fidesz-KDNP az újabb kétharmadának birtokában három nagy területhez is hozzányúlhat ezek:

– az állami szerkezet – félprezidenciális rendszer,
– az önkormányzatiság és
– az igazságszolgáltatás struktúrája.

A hatékonyság javítása szempontjából felmerülhet a kistelepülési rendszer átalakítása, akár a választott tisztségviselői posztok egy részének megszüntetése.

A kormánypártok nagyon erős kistelepülési támogatottsága azonban egyben azt is jelenti, hogy politikai öngyilkosság lenne ehhez a területhez hozzányúlni. A Policy Agenda szerint ebben a tekintetben nincs mozgástere a kormánypártoknak, így igazából Budapesten lehet számítani változtatásokra; így a közvetlen főpolgármester-választásra, a kerületek átalakítására. Ez utóbbiak azonban inkább hatalomtechnikai, semmint modernizáció lépést jelentenek.

atv.hu

Hunhír.info