Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek korábbi jogait – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna továbbra is példátlanul aljas és előre megtervezett módon lép fel a nemzeti kisebbségekkel szemben.

Az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait, miközben egy nemzetközi hazugságkampányban magukat a geopolitika áldozatának állítják be, és a nemzetközi jog betartóinak tüntetik fel – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.

A miniszter felidézte: a kisebbségi jogokra az “első csapás” az oktatási törvény volt, amelyben jelentősen korlátozták a nemzeti kisebbségek jogait a saját nyelvük tanulásában, és a nemzetközi nyomás ellenére a mai napig nem kezdett erről egyeztetést Ukrajna a magyar nemzeti közösséggel.

A “második csapásnak” a nyelvtörvény alkotmányellenessé minősítését nevezte, és ezzel kapcsolatban jelezte, jelenleg három új javaslat van az ukrán parlament előtt, “egyik rosszabb a másiknál”. Példaként említette, hogy jelenleg 10 százalékos aránynál lehet használni a nemzetiségi nyelvet, ezt 33 százalékra emelnék, ami drámaian korlátozná a nemzeti kisebbségek jogait.

A “harmadik csapás” a miniszter szerint az, hogy az ukrán elnök sürgősséggel kezdeményezte a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását.

Szijjártó Péter azt mondta: miközben Ukrajna a NATO-ba igyekszik, azt akarják elérni, hogy ha valaki egy másik NATO-ország állampolgára is, akkor attól vegyék el az ukrán állampolgárságot, mert a kettős állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A leghatározottabban kikérjük magunknak, hogy bármely kárpátaljai magyar nemzetbiztonsági kockázatot jelentene” – jelentette ki a miniszter.

Szólt arról is, hogy miközben Ukrajna a területi integritása megőrzése érdekében keleten harcban áll, 800-1000 katonát telepítenek az ország nyugati részébe, amely három NATO-tagországgal határos, miközben – mondta – egy NATO-tagország sem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Ukrajnára.

A miniszter kiemelte: Magyarország támogatta Ukrajna vízumliberalizációját, az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, és gázt adtak az országnak, amikor szüksége volt rá. Most Magyarországra mégis komoly nemzetközi nyomás nehezedik, hogy oldja fel a NATO és Ukrajna közeledését akadályozó vétóját, és ezt a nemzetközi nyomást. Magyarország igazságtalannak és méltánytalannak érzi ezt, mivel az ukrán fél a felelős a kialakult helyzetért.”

Magyarország nem enged a nemzetközi nyomásnak, és nem áldozza fel a kárpátaljai magyarság jogait a geopolitikai érdekek oltárán – mondta a külügyminiszter.

Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek korábbi jogait. Ha Magyarország engedne a nyomásnak és elengedné a vétót, eszköztelenné válna a kárpátaljai magyarok jogainak megvédésében” – tette hozzá a magyar diplomácia vezetője.

Kitért arra, a vétó feloldását Ukrajna érhetné el, ha visszaadná a Kárpátalján élő magyarok szerzett jogait. Megjegyezte azt is, pénteken Brüsszelben a külügyminiszterek találkozóján is el fogja ezt mondani.

A Financial Times értesülésére reagálva, amely szerint a jövőben az uniós források folyósítását uniós alapértékek betartásához kötnék, a miniszter közölte: veszélyes humanitárius adományként beállítani a kohéziós forrásokat és újabb feltételeket szabni a lehívásukhoz.

Kijelentette, hazugság, hogy a fejlesztési források humanitárius adományként járnának a közép-európai országoknak, mivel azokat az európai szerződések szabályozzák. Hozzátette: a közép-európai országok teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségüket, megnyitották a gazdaságaikat a nyugat-európai országok előtt és a nyugat-európai vállalatok “óriási profitokat realizáltak” ezeken a piacokon. A szerződés szerint ugyanakkor a közép-európai országok jogosulttá váltak a fejlesztési forrásokra.

Az európai értékekkel és szerződésekkel ellentétes lenne pluszkötelezettségek előírása – jegyezte meg Szijjártó Péter. Hozzátéve, hogy, “semmilyen módon nem indokolt olyan szubjektív feltételek beiktatása, amelyek a tárgyilagosság mindenfajta megjelenését mellőzik”.

mti

Hunhír.info