Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat a húsvétot megelőző negyven napos böjt utolsó három napja, azaz a húsvéti szent három nap, latin nevén: Sacrum Triduum Paschale. A kereszténység ezen a három napon emlékezik meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. A húsvéti szent három napi népszokások a Pilátus-égetés, a tűzszentelés. nagycsütöntöki virrasztás.
A húsvéti szent három nap: a nagycsütörtöki, a nagypénteki és a nagyszombati népszokások Nagycsütörtök, vagy más néven zöldcsütörtök: A „zöld” jelző onnan ered, hogy e napon a hívők a böjt miatt valami zöld színű ételt, pl. sóskát, parajt, salátát fogyasztottak.
A húsvéti szent három nap az utolsó vacsora miséjével kezdődik, amikor is megemlékezünk Krisztus utolsó vacsorájáról – amikor is Jézus azt mondta a kenyérre és a borra, hogy az az ő teste és vérre – és a tanítványok lábának megmosásáról.
A mai misét követően a harangok elhallgatnak, a néphit szerint Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A harangok helyét a fakereplők foglalják el. A kereplő a népi hagyományban az egyik legfőbb gonosz űző eszköz.
Csütörtökön a gyerekek csoportokba verődtek, végigjárták a falu utcáit, hogy mindenhonnan kiűzzék az ártó szellemeket. A felnőttek ezért tojással ajándékozták meg őket. Sok helyen a mise végén az oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról, csak a gyertyatartókat meg a lepellel letakart keresztet hagyják ott, szimbolizálva ezzel Jézus szenvedését és ruháitól való megfosztását.
Van olyan település ahol még a keresztet is kiviszik a templomból. A Pilátus-égetés vagy verés is ezen a napon volt szokás, amely egy Pilátust jelképező bábu elégetéséből vagy megveréséből állt. Ez a szokás összefüggésben van a tavaszi téltemető hagyománnyal, ott is igyekeztek megszabadulni a régitől.
A legények kimentek a határba, tüzet raktak és elégették a Pilátust jelképező szalma köteget. A palócok között a víz megszentelésnek volt hagyománya.
A lányok aznap kimentek a határba, ahol keresztjárást végeztek, majd „rózsavizet” vettek a környékbeli folyókból vagy patakokból és másnap, nagypénteken abban mosakodtak meg.
De elterjedt szokás volt nagycsütörtökön a virrasztás is, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Hunhír.info