Visszakerült Magyarországra hazánk aranytartaléka. A hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre. A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése – olvasható az MNB keddi közleményében.

A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása – amely lépés összhangban van a nemzetközi trendekkel – tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat.

Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek.

A Magyar Nemzeti Bank az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot. Ennek mennyisége folyamatosan növekedett a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB “aranyvonattal” az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült.

A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták. Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.

A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be. A 2008-as pénzügyi világválság ugyanakkor alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.

Ehhez a folyamathoz illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank mostani döntése, miszerint eljött az ideje annak, hogy hazahozzuk az ország aranytartalékát, ami felett teljes joggal és fennhatósággal rendelkezünk.

Az aranytartalék jelentősége egyébként csökkent a jegybank nemzetközi tartalékain belül az elmúlt években. Tavaly januárban aztán hirtelen eltűnt az összes arany az MNB nyilvántartásából, de csak azért, mert swapügylet keretében devizára cserélték. Az arany tartalékszerepe nemzetközileg is csökken annak ellenére, hogy mind többen szállítják haza a megmaradt nemesfémet.

Hunhír.info