Kossuth hangját ma is az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. A két fonográfhengerre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó készítette. Felner Károly és Barna Tivadar 1890. szeptember 20-án, Torinóban vették fel a beszédet.
Ezzel Kossuth még a Guinness Rekordok könyvében is szerepel, mint a legkorábban született ember, akinek rögzítették a hangját.
Kossuth ugyanitt, vagyis Torinóban halt meg 1894. március 20-án, 123 éve, száműzetésben. Este tizenegy óra előtt öt perccel távozott, halálos ágya mellett fiai, húga és orvosa álltak.
Már jó ideje aggódott érte az ország, sokat betegeskedett, de egy influenza hatására márciusban végleg ágynak dőlt. Bár lelki frissessége, társalgásának élénksége sokáig kísérte, a 92 éves államférfi az utolsó évben már meglehetősen fáradt volt.
Az ő, valamint felesége és lánya hamvait szállító különvonat 1894. március 30-án, kevéssel éjfél után indult el Magyarországra. A csáktornyai határállomáson gyászolók ezrei álltak, térdeltek a vasút mellett, beszédeket mondtak, és azokon az állomásokon, ahol a Budapestre tartó vonat rövid időre megállt, az emberek a Kossuth-nótát énekelték.
Kossuth holttestét a Magyar Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel. A város érdeméhez méltó temetésről rendelkezett, az ország minden részéből tódultak a gyászolók.
Temetésén Ferenc József parancsára sem a hadsereg tagjai, sem az állami szervek dolgozói nem vehettek részt, legalábbis hivatalosan, A Nemzeti Múzeumtól a Kerepesi úti temetőig mégis közel félmilliós menet kísérte, és a sírjánál olyan nagyságok búcsúztatták, mint Herman Ottó és Jókai Mór.
Kossuth Lajos a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke és Magyarország kormányzó-elnöke is volt. Egyben egyik legnagyobb alakja a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelemnek.
A magyar szabadságharc szellemi vezéreként máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a legtöbb településen közterület viseli a nevét, utcák, terek és hidak is. Az egyik állami rádióadónk, valamint a legrangosabb hazai díj is a nevéhez kötődik.
Rengeteg település választotta díszpolgárává, különösen, miután elvesztette magyar állampolgárságát. Az USA-ban két kisváros viseli nevét, New Yorkban szobra áll, Párizsban emléktáblával jelölt teret neveztek el róla, és ő az egyetlen külföldi államférfi, akinek szobrot emeltek a Capitoliumban. Arcképe pedig sokáig látható volt a papír alapú 100 forintoson.
Hunhír.info – SzeretlekMagyarország.hu
Hunhír.info