Immár harmadik alkalommal szervezte meg a szombathelyi Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület a Hűségtúrát. Trianon máig élő revíziója elképzelhetetlen lett volna a Rongyos Gárda és a hűségesek nélkül, így a Népszövetség döntése értelmében magyarságukat megvalló községek, a hűséges falvak 1923-ban ismét visszatérhettek a magyar impérium alá. A vérrel szentelt föld visszatért a Vashegy ölelésében.
Az I. világháborút lezáró szégyenteljes békekötés a vesztesek közé került Ausztriának is juttatott területeket, mintegy háromszázezer lakost, és csaknem négyezer négyzetkilométert. A trianoni békediktátum követeléseinek teljesítése a nyugati végeken spontán ellenállásba ütközött, amely népfelkeléssé alakult át. A Rongyos Gárda kiváló magyar hazafijai, Prónay Pál, Héjjas Iván, Franczia Kiss Mihály és a többiek a Sopron környéki Ágfalván elsőként megütköztek a kommunista osztrák hadsereggel, és a Vas vármegyei Felsőőrig fellángolt a területféltő igazságosztó harc. Az osztrákok az 1921. augusztus 29-re kijelölt területátadást nem tudták végrehajtani.
A Prónay Pál vezette, hiányos felszereltségű, de annál nagyobb lelkesedéssel és hazaszeretettel átitatott harcosai űzték a betolakodót, ahol látták, és dicsőséges harcaiknak köszönhetően a Népszövetség hozzájárult ahhoz, hogy 1921-ben Velencében területrendezési konferenciát tarthassanak, és Sopronban, környékén, s a trianoni határ osztrák-magyar szakaszán népszavazással dönthessenek az elcsatolt területrészek lakói hovatartozásukról.
Az ágfalvi csatának is köszönhető, hogy 1922-ben, a Népszövetség döntött a magyarságukat megvalló községek visszacsatolásáról, és a hűséges falvak 1923-ban ismét visszatérhettek a magyar impérium alá. Németh János, a visszacsatolt Pornóapáti tanítója verssel köszöntötte az ország egyik legrégibb harangjáról elhíresült falu visszatérését az ősi honhoz: „Kitárom reszkető kezemet, ölelni magyar földemet!”
A Hunhír.info birtokába került egy eredetileg kézzel írt papírlap másolata, amely Vas vármegye törvényhatósági bizottságának 1923. január 25-ei rendkívüli közgyűléséről tanúskodik. A 603/1923. szám alatt bejegyzett dokumentumban Vas vármegye alispánja jelenti, hogy a vármegye nyugati határvonalán elszakított területeken a határkiigazítási eljárás egyes szakaszokon végleges befejezést nyert. A magyar-osztrák határmegállapító bizottság magyar delegációja közli, hogy a Népszövetség Tanácsának döntőbírói ítélete folytán Magyarországhoz visszacsatolandó Vas vármegyei területek birtokba vétele 1923. január 10-én megtörtént.
A jegyzőkönyv véghatározata kinyilvánítja, hogy Magyarországhoz, illetve Vas vármegyéhez visszakerültek a következő községek: Kisnarda 445 kataszteri holddal és 213 lélekszámmal, Nagynarda 1959 kataszteri holddal és 465 lélekszámmal, Alsócsatár 288 kataszteri holddal és 240 lélekszámmal, Felsőcsatár 2810 kataszteri holddal és 613 lélekszámmal, Németkeresztes 571 kataszteri holddal és 396 lélekszámmal, Magyarkeresztes 1012 kataszteri holddal és 314 lélekszámmal, Horvátlövő 1096 kataszteri holddal és 410 lélekszámmal, Pornóapáti 2651 kataszteri holddal és 700 lélekszámmal, Pinkamindszentből körülbelül 580 kataszteri hold és 20 lélekszám, Felsőrönkökből körülbelül 120 kataszteri hold és 20 lélekszám, Rábafüzesből kb. 150 kataszteri hold és 10 lélekszám, valamint Felsőszölnökből kb. 550 kataszteri hold és 20 lélekszám.
A jegyzőkönyv megállapítja, hogy a határkiigazításnak köszönhetően az osztrákok visszaadtak Magyarországnak 11632 kataszteri hold területet, 3421 lélekszámmal. Vas vármegye közössége szeretettel üdvözli honfitársait, és háláját rója le az érdekelt lakosság izzó, magyar lelkületből hevített tántoríthatatlan hűségéért.
A Herbig Géza alispán és báró Villani Frigyes határmegállapító biztos által aláírt jelentés szerint Felsőcsatár székhellyel Felsőcsatár, Alsócsatár, Nagynarda és Kisnarda, míg Pornóapáti székhellyel Pornóapáti, Horvátlövő, Magyarkeresztes és Németkeresztes községekből a magyar királyi belügyminiszter előzetes jóváhagyásával két körjegyzőséget alakítottak ki úgy, hogy a közigazgatási szolgálatok nyomban és zavartalanul megkezdődtek.
A jelzett területeken a tanítók elfoglalták állomáshelyüket, úgy hogy a népoktatás terén sem állott be fennakadás. A soproni királyi posta- és távirda-igazgatóság rendelkezése alapján beindult a postai szolgáltatás, a határforgalom és a közbiztonság ellenőrzésére az őrshelyekre bevonult a vámőrség és a csendőrség.
Hunhír.info