December 9-én a szombathelyi ferencesek templomában 16 órai kezdettel engesztelő szentmisével, majd utána a közeli Szent Márton utcai régi temetőben, Európa legrégibb sírkertjében, a családi sírhelynél koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeznek meg a mártírhalált halt magyar miniszterelnökre, Bárdossy Lászlóra.
Tizenhat éve már, hogy a szociálliberális médiauszítás ellenére magyar hazafiak felvállalják, hogy a régi szombathelyi temetőben, nem messze a a kőkereszttől lévő családi sírboltnál gyertyát gyújtanak és elrebegnek egy imát, és megemlékeznek a judeobolsevik népbíróság által halálra ítélt Bárdossy László miniszterelnök születésének és halálának évfordulójára. A szombathelyi hazafiak a Horn–Kuncze-kormány idején vállalták fel először Dr. Széll Kálmán sebész főorvos vezetésével, hogy gyászmisét mondatnak az ártatlanul kivégzett nagy magyar hazafi lelki üdvéért.
A korabeli liberális bulvárlapok, a Blikkel az élen, a “kor szellemét tükrözve”, iszonyú médiakampányt indítottak és a fasiszta miniszterelnök rehabilitációs kísérleteinek minősítették a templomi eseményt, pedig akkor még a szentmisén részt vevők nem keresték fel a családi sírboltot, ahol sokak szerint a Markó utcai fegyházból kicsempészett Bárdossy porhüvelye nyugszik. Az első, a szombathelyi Szent Márton templomban megtartott szentmisén megjelent az a zsidó származású dr. Torjai Valter urológus főorvos is, aki a legvadabb kommunista diktatúra idején is minden vasárnap részt vett a szombathelyi nagytemplomban tartott szentmisén.
Érdekes jelenség volt Szombathelyen, a bolsevik keresztényüldözés idején, hogy hatvanas években a szombathelyi értelmiségiek közül pont két, köztiszteletben álló zsidó származású orvosdinasztia tagjai, a Torjai és Halmai családok vállalták fel, hogy nem rejtőzködve, hanem nyilvánosan is hitet tesznek keresztény vallásuk mellett.
Széll Kálmánék kezdeményezését aztán később magára örökítette a 1998-ban a parlamentbe jutott MIÉP magas szinten, Teszársz Károly választmányi elnök vezetésével, budapesti MIÉP-es városatyák lettek a megemlékezés állandó résztvevői. Ekkor már a családi sírboltot is felkeresték a megemlékezők, az akkori MIÉP IT-sek fáklyagyújtással tisztelegtek a judeobolsevikok által kivégeztetett hazafi emléke előtt. A szentmise áldozat bemutatása a Szent Márton templomból átkerült a Ferences templomba, és 2000-től már a mostani forgatókönyv szerint zajlanak a megemlékezések.
Bárdossy tisztelői és a hiteles magyar múlt megismerését óhajtó fiatalok a belvárosi Ferences templomból vonulnak át a korábban Szombathely melletti önálló településként élő falu sírkertjéhez, amely Európa legrégibb olyan temetkezési helye, amely évezredek elhunytjainak földi maradványait őrzi. A sírkert előtti téren található Szent Márton kútja, a hun származású püspök a Római Birodalom területén, Savariában (Szombathely) született a Kr. utáni 316-os vagy 317-es évben. Szülei pogányok voltak. Családja jómódú, apja katonatisztként szolgált, jutalomból Itáliában kapott birtokot, a család így telepedett le Itáliában. Gyermekként Ticinumban (Pávia) nevelkedett. 12 évesen úgy döntött, felveszi a keresztény vallást. Szülei ezt nem nézték jó szemmel. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt 4 évig egy gyakorló csapatnál szolgált, 19 évesen lett valódi katona. 22 évesen megkeresztelkedett, majd kilépett a katonaságból.
Szent Márton egykori szülőháza – a legenda szerint – az egykori ókeresztény temető területén álló szombathelyi Szent Márton templom északi mellékkápolnája, a Szent Márton-kápolna helyén állt. A kápolna bejárata fölött olvasható a felirat: HIC NATUS EST S(anctus) MARTINUS, azaz Itt született Szent Márton. Itt őrzik Szent Márton ujjereklyéjét. A templom előtti kútra 1938-ban állították fel Rumi Rajki István alkotását: Szent Márton megkereszteli édesanyját. Egy újabb kori legenda szerint Márton a templom előtti kút vizével keresztelte meg édesanyját a Savariába hazalátogató Márton.
A mostani megemlékezést a Bárdossy László Emléktársaság szervezi.
gki – Hunhír.info