A Hunhír több alkalommal is felhívta a figyelmet az Ojtozi-szoros keleti kapujában lévő Sósmező katonai temetőjében uralkodó állapotokra, a román történelemhamisítás egyik jelképes helyszínére. Munkatársaink a nyomtatott sajtóban is több dolgozatot publikáltak az elmúlt évtizedben a sósmezői oláh beavatkozással kapcsolatosan. A Hunhír.info baráti köre, a HUBA idén nyáron, immár sokadik alkalommal is megtekintette a megszentségtelenített temetőt, ahol mindent román nemzeti színekre mázoltak, noha jobbára magyar és német katonák porhüvelyeit rejti a föld, és az emlékmű alatti csonttemető. A Hunhír.info munkatársainak segítségével a helyszínt felkereste, és meggyőződött a fentiek valóságtartalmáról a Kárpátia zenekar baráti köre, és a Magyar Nemzeti Front küldöttsége is. Most a Jobbik a parlamentben is lépett az ügyben. (A képen a sósmezői katonatemető. Fotó: G. Németh Éva)
A román történelemhamisítás egy újabb szégyenletes példájára hívtam fel a figyelmet Hende Csaba honvédelmi miniszterhez intézett írásbeli kérdésemben: az Ojtozi-szorosnál fekvő Sósmező hősi temetőjében elkövetett kegyeletsértésre – írja hírportálunkhoz elküldött közleményében a politikus. Igaz, ő nem tőlünk, illetve a velünk kapcsolatokban lévő médiumokból értesült az esetről, egy székelyföldi szimpatizáns hívta fel a figyelmét.
Mint Szávay írja: Sósmező a Magyar Királyság egyik legkeletibb települése volt, 1916 szeptemberében a románok itt is megkíséreltek betörni Erdély földjére, de a német, magyar és székely katonákból álló csapatok visszaverték őket. 1944-ben ugyanitt, valamint a közeli Úz völgyében hatoltak be szovjet csapatok magyar területre. A harcokban elesett honvédek földi maradványait katonai temetőbe helyezték, közepén egy háborús emlékművel. Mára a település teljesen elrománosodott, és katonai sírkertjéből is kiszorultak a magyar nevek. Évről évre egy-egy sír felirata megújult, ám a felújítást követően a magyar és a német nevek eltűntek, s helyükre „román hősök” nevei kerültek. Aziránt érdeklődtem, hogy a kormányzat mit kíván tenni az ügyben, valamint kérdést tettem fel a határon túli hadisírok nyilvántartásával kapcsolatban is – fogalmazott közleményében Szávay.
Csontok…
Örömmel fogadtam Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszát, aki kifejtette, hogy Magyarország Romániával 2008-ban kötött meg egy, a hadisírok kölcsönös gondozását biztosító államközi megállapodást, amelynek jegyében hazánk azonnal szót emelt a fent említett eset ellen. A román nevek önkényes felvésése azokra a kőkeresztekre, ahol az eredeti feliratok már nem voltak olvashatók, az elmúlt évtized második felében kezdődtek el Sósmező hősi sírkertjében – írja Szávay, jóllehet már 2003-ban megkezdődött az emlékmű és a bejárati kapu román színekre festése. Idén nyáron a HUBA már csak pár magyar, illetve német nevet rejtő kőkeresztet talált a temető nyugati szegletében.
Kutatómunka kezdődött annak felderítésére, hogy az emlékmű körüli sírkertben név szerint kik nyugodtak egykoron. Ez a feltárás a miniszter elmondása szerint idén tavaszra eredményesen lezárult, májusban pedig egyeztetésre került sor a román hadisírgondozó partnerszervezettel. Ennek eredményeként jegyzőkönyvben rögzített megegyezés született a kérdés történelmileg hiteles és méltóképpen történő rendezésére. „Célunk, hogy a sírkert helyreállítása a feltárt történeti adatok alapján valósuljon meg, amelyre – terveink szerint – 2012-ben sor fog kerülni” – emelte ki a honvédelmi miniszter – tájékoztatott a politikus.
A Jobbik továbbra is szívén viseli a hazájukért hősi halált halt katonák sírhelyeinek sorsát és a jövőben is fel fogja emelni szavát a történelemhamisítások, kegyeletsértések ellen. Javasoljuk Szávay úrnak, hogy viselje szívén a Gyilkos-tó közelében lévő dancúrási katonatemető sorsát is, hasonló a helyzet, mint a sósmezőinél.
Hunhír.info
