A Horthy-korszakban a Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint és Szinyei-Merse Jenő fémjelezte művelődéspolitika jegyében sohasem látott mértékben virágzott fel hazánkban a könyvkiadás, amelynek célja a magyarságtudomány minél alaposabb művelése és minél szélesebb tömegekhez való eljuttatása volt: ezt fémjelezte többek között a korszak egyik legjelentősebb, hangsúlyozottan nemzeti könyvkiadója megjelentette, példátlan népszerűségű „Nemzeti Könyvtár” című sorozat, amely öt év alatt százhatvan számával önmagában is megalapozta azt az ősi, apáról fiúra szálló szakrális szemléletet és tudást, amely mai könyvkiadásunkból jóformán teljesen kiveszett.

Mielőtt erre a rendhagyó sorozatra felhívnánk könyvszerető olvasóink figyelmét, szükséges áttekintenünk a két világháború közötti könyvkiadás hangsúlyozottan nemzeti jellegét biztosító könyvkiadók történetén, vádiratként mai, eredetünktől eltávolító könyvkiadásunk ellen.

A Trianon utáni negyedszázad alatti könyvkiadásunk története szégyenteljes módon mindmáig feldolgozatlan, amit jól mutat, hogy az e tárgyban megjelent művek közül a többihez képest még a legjelentősebb is (Szíj Rezső „Könyvkiadásunk és könyvkultúránk a Horthy-korszakban 1920-1944”. Bp. 1993. Szenci Molnár Társaság) mennyire felszínes, hiszen a kifejezetten nemzeti könyvkiadók működéséről alig olvashatunk benne. Ellenben Lőrincz Ernő antikvárius 1944-ben saját kiadásában kézirat gyanánt megjelent könyve („Könyvkereskedői és kiadói alapismeretek”) annál pontosabb látleletet ad akkori könyvkiadásunkról (158-211. old.).

Amint megtudjuk belőle, Trianonban porrá alázott hazánkban korábban sohasem látott mértékben erősödtek meg régebbi, politikailag elkötelezetlen (Athenaeum, Dante, Révai) és elkötelezett (mint Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) Nemzeti Könyvkereskedése) kiadók és kereskedések, miközben az utóbbiak közül újak is létesültek (Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság, Kókai Lajos Könyvkereskedése, Magyar Élet kiadó (Dr. Püski Sándoré), Magyar Géniusz, Makkay Zoltán Könyvkiadó- és terjesztő Vállalata, MEFHOSz (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, Stádium Rt., Szenkó, Turul Könyv- és Lapkiadó ). Könyvtermésük java 1945-ben indexre került, különösen is a Centrumé és a Stádiumé, amelyekről Lőrincz könyvénél találóbb tájékoztatást aligha adhatunk. A Centrum Rt.-ről így ír (166. old.):

„A forradalmak után a nemzeti erők átütő erejű érvényesülése korában, mint az öntudatra ébredt magyar főiskolai főiskolás nyomda, amely töretlen vonalban fejlődik a mai Gyulai Pál utcai nyomda-, könyvkötő- és könyvkiadó üzemig. Modern felszerelésű üzemeiben immár 200 alkalmazottnak ad kenyeret és lankadatlanul szolgálja a keresztény, nemzeti érzésű és európai látókörű lap- és könyvkiadás ügyét.

A Centrum volt az első rotációs nyomdaüzem, mely munkatermei falára kitűzte a keresztet és az első, mely nyílt sisakrostéllyal állt – minden pártkerettől függetlenül – a nemzetiszocializmus igazságai mellé.

Ez az elv irányítja könyvkiadói működését is. A Centrum a kiadója Hitler Harcom-jának, Mussolini könyvének [Brunóval beszélgetek – Ifj. T. L.], Ante Pavelic regényének [A forradalom leánya – Ifj. T. L.]. A bolsevizmus elleni irodalom zöme is a Centrumnál jelent meg, de ez a vállalat adta ki a szélsőjobboldal oly korán elhunyt költőjének, Sértő Kálmánnak is a verseit.

A Centrum könyvkiadói tevékenységének egyik számottevő része a Centrum Kisregények ’ponyva’ sorozat.”

A XVIII-XIX. századi vásárokon szó szerint ponyván árult, mára megvetett füzetek mégis többet nyújtottak a szélesebb olvasórétegeknek, mint mondjuk korunk képeskönyvei. A Centrumhoz hasonlóan a Stádium is felismerte, mennyire nem elég a mégoly színvonalas történelmi, politikai irodalom kiadása: ha tömegekre kíván hatni, anélkül, hogy szellemiségéből csak egy jottányit is engedne, bizony ponyvaként kell népszerűsítenie – kivonatosan – a magyarságtudomány és szépirodalmunk kincseit. Ezt szolgálta „Nemzeti Könyvtár”-sorozata. De mit is kell tudni elöljáróban a kiadóról? Ismét Lőrincz Ernőt idézzük (205. old.):

„A Stádium Sajtóvállalat Rt., mint az 1884-ben alakult Pallas Irodalmi és Nyomda Rt. Testvérvállalata, a legsúlyosabb gazdasági időkben, 1922.-ben kezdte meg működését Feilitzsch Berthold báró elnöksége alatt. Az anyagi és erkölcsi nehézségek ellenétre csakhamar az ország legnagyobb sajtóvállalatává fejlődött. […] Céljául tűzte ki a nemzeti öntudat felébresztését, megerősítését, valamint az európai irodalmi értékek megismertetését. A könyvkiadó vállalatot kiadványainak megválogatásában mindig az önmagáért való művészet, a magasabb értelemben felfogott irodalom szempontjai vezetik, különös tekintettel a magyarság, ezen túl pedig az európai egyensúly közös céljaira. A vállalat eszmei célkitűzései közé tartozik az az igyekezet is, amellyel közelebb akarja egymáshoz hozni a magyar társadalom különböző rétegeit. Ezért a maga igazi mivoltában ismerteti meg a középosztállyal a falut és népét, a magyar parasztot. Értékeire, életformájára, életszükségleteire és kultúrkészségére felhívja a közfigyelmet. Célja minden magyar dolgozó elismertetése, ha munkáját a közös, nagy nemzeti érdekek szolgálatában végzi. Kiadványaiban szolgálja a katonaeszményt és ápolja a nemzet haderejének megbecsülését. Ezeken a belső törekvéseken kívül a Stádium Könyvkiadó szem előtt tartja az európai rend érdekeit, a szellemi, eszmei, valamint katonai és gazdasági szempontokat. Összegezve a könyvkiadó célját és törekvéseit, röviden összefoglalva, célja a nemzeti irodalom terjesztése, a fiatal írógárda támogatása, a népi műveltség színvonalának emelése az európai szellemi kiválóságok megismertetése, a magyar kultúra szolgálata.”

A kiadó gondozásában 1939 és 1944 között jelent meg a Győry Aladár vezette Stádium Rt. gondozásában, Dessewffy Gyula, Dr. Eszterhás István, Alföldi Alajos felelős kiadói közreműködésével, Dr. Molnár Sándor szerkesztésében és Ijjas Antal főmunkatárs irányításával a regényeket, elbeszéléseket, verseket, népismereti, történelmi és politikai műveket tartalmazó „Nemzeti Könyvtár” sorozat. Az első 27 rész számonként 32, a többi 64 oldalt tett ki, de akadtak összevont számok is. Budapest ostroma miatt nem került sor folytatására, noha az utolsó számokban beharangozták egyes addig kimaradt szerzők (mint Kemény Zsigmond vagy Szabó Dezső) egyes, életművüket leginkább jellemző alkotásaikból készült szemelvényes kötet megjelenését.

A „Nemzeti Könyvtár” tartalma

1. Bencs Zoltán: Magyar világnézet
2. Színes történetek a küzdelmes időkből. Elbeszélések. Tartalom: Komáromi János: Vereckénél, Jókai Mór: Az előörs, Rákosi Viktor: A gyerek, Zsadony és Kamasz, Harsányi Zsolt: Őrnagy és közlegény. Összeállította: Cs. Szabó László.
3. Illyés Gyula: Ki a magyar?
4. Szabó Pál: A puska. Falusi történet
5. Katonadolgok. Elbeszélések a szabadságharcból és a békevilágból. Tartalom: Jókai Mór: Az ércleány, Komáromi János: Lovasok a faluban. Összeállította: Cs. Szabó László.
6. Makkai Sándor: Örök Erdély
7. Ortutay Gyula: Mesél a nép
8. Markó Árpád: Magyar hadművészet
9. Mehály és egyebek. Elbeszélések. Tartalom: Harsányi Zsolt: Lelki gyakorlat, Móricz Zsigmond: Tisztességes magyarok, Zilahy Lajos: Mehály, vitéz Somogyváry Gyula: Rimóczi megtérése. Összeállította: Cs. Szabó László.
10. Ortutay Gyula: Az aranyszóló. Magyar népmesék
11-12. Horthy Miklós (névtelen)
13. Vidám történetek Mátyás királyról. Összeállította: Asztalos Miklós
14. Orbók Attila: Bölcs Gyuri mindent eligazít… Erdélyi történet
15. Rézler Gyula: A paraszt Szovjetoroszországban.
16. Nevelős Ágoston: Az utolsó húsz év története. Európa 1920-1940
17. Lelkes Nándor József: A kuruc-apostol
18. Dallos Sándor: A fehér ménes
19. Dénes Gizella: Mezei asszonyok
20. Cholnoky Jenő dr.: Ős hazából új hazába
21. Gyimesi Ferenc: Kata csatát nyer
22. Hegyaljai Kiss Géza: Honvédélet
23. Sinka István: Fütyöri és a hét vadász
24-26. A mi Erdélyünk. Írták: Makkai Sándor, Rónai András, Asztalos Miklós, Gergely Pál.
27. Kászonyi Ferenc: Magyar-szlovák vérközösség
28-29. Kovrig Béla: Hogy életünk emberibb legyen
30. Kádár Lajos: Doni halálbánya I.
31. Kádár Lajos: Doni halálbánya II.
32. Péczely József: Magyar kalendárium
33. G. Takács József: Simonyi óbester, a legvitézebb huszár
34. M. Katona Ilona: Hazahív a föld
35. Babay József: Három szeretők
36. Pálinkás András: A falu új kincsei
37. Vályi Nagy Géza: Gábor Áron, a legendás székely. Kárpáti őrszemek
38-39. Csapodi Csaba: A legnagyobb magyar (Gróf Széchenyi István életművéről)
40-41. Varga László: Szociális reform és hivatásrendiség
42-43. Gróf Teleki Pál: Magyar politikai gondolatok
44. Folczay Sándor: Krajcár Pista
45. Nagy Méda: Régi magyar asszonyok
46. Csurka Péter: Pénzeszsák

47. Thury Lajos: Pesti délibáb
48. Barsi Dénes: Bolondgomba
49. T. Kovács Hermin: A szilfai birtok
50. Három csillag. Írták: Erdélyi József, Sinka István, Sértő Kálmán.
51. Gergelyffy Gábor: Bodor Péter a székely ezermester
52. Romhányi István: Szegény Szabó Boldizsár
53. Pass László: Nimród népe
54. Marék Antal: Egy orvos vallomásai
55. Sztrókay Lajos: Idegen zászló alatt
56. Dienes Andor: Az ismeretlen front
57. Kerecseny János: A vörös 140 millió. A bécsi nagy kaland
58. Bartos Molnár Sándor: Vak Bottyán
59. Majthényi György: Vándor a hegyek között
60. J. Benedek Irén: Székelyvér
61. Sinkó Ferenc: Öreg malom árnyai
62. Talpassy Tibor: Fekete vihar
63. Féja Géza: Örök magyar március
64. Kádár Lajos: Istentelenek
65. Sz. Gy.: Tüzér voltam 48-ban. Naplójegyzetek a szabadságharcból
66. Mindszenti Béla: Szkander Bég álma (Kőrösi Csoma Sándor regényes életrajza)
67. Móricz Zsigmond: Kapitalista a tanyán
68. P. Ábrahám Ernő: A fehér sólyom (Dzsingiz kán ifjúsága
69. Kerekesházy József: Messze országok, messze magyarok
70. Móra Ferenc: A fajtám
71. Lelkes Nándor József: A szép Korponayné (A lőcsei fehér asszony őszinte históriája)
72. Tersánszky J. Jenő: Az átok
73-74. Tormay Cecile: Két forradalom.
75. Pásztor József: Szól már a harang
76. Szemere György: Andris csillaga
77. Barsy Irma: Emberek a Viola-utcában
78. Komáromi János: Rongyos gárda
79-80. Albrecht I. Károly: A GPU titkaiból
81. Szabó Pál: Legények
82. Tömörkény István: Öreg regruták
83-84. Kodolányi János: A csend országa
85. Bibó Lajos: A kincs
86. Dömötör Sándor: Hetedhét országon túl…
87. Gedényi Mihály: 60 forint
88. Wass Albert: Egyedül a világ ellen
89. Veres Péter: Látófa
90. Nagy Lajos: János az erősebb
91-92. Wass Albert: Vérben és viharban
93. Asztalos Miklós: Felszáll a sas
94. Tabéry Géza: Két csillag között
95. Upton Sinclair: Letűnt világ
96. Tersánszky J. Jenő: A repülő család
97. Antal Áron: Köderdő mellől
98. Tolnai Lajos: A Kéry család
99. György László: A vén garabonciás
100-101. Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem…
102. Folczay Sándor: Bódy Bandi szégyene
103-104. Kossuth Lajos: Magyarországért
105. Péczely József: A nagy titok
106. Marék Antal: Gyere velem András
107. Juhász Lajos: Tatárok
108. Makkai Sándor: A fejedelem rózsája
109-110. Jankovich Ferenc: Forr a világ
111-112. Ijjas Antal: Pázmány, a nemzetpolitikus
113. Ady Endre: Ifjú szívekben élek
114. Bibó Lajos: A láp
115. Asztalos Miklós: És seregek támadtak…
116. Eszterhás István: Forradalom a Kígyó utcában
117. Marék Antal: Gyalupadtól a világhírig (Munkácsy Mihály regényes életrajza)
118-119. Északi csillagok. Finn rokonaink költészete
120. Hídvégi Jenő: Bem apó
121. Solymossy Péter: Tavaszi szél. 1848 a magyar sajtó tükrében
122-123. Kossuth Lajos: A magyar igazságért
124. Jókai Mór: A két menyasszony
125. Papp Dániel: Tündérlak Magyarhonban
126. Nagy Méda: Szerelmes művészek
127-128. Északi vártán. Észt rokonaink irodalma
129. Vas Gereben: Garasos arisztokrácia
130. Vámos Kálmán: Jelky András kalandjai
131. Baksay Sándor: Szegények keresztje
132-133. Mikszáth Kálmán: Mácsik a nagyerejű
134. Asztalos István: A fekete macska
135. Reviczky Gyula: Apai örökség
136. Tarczai György: Dönk vitéz Rómában
137-138. Kádár Lajos: Lidércsziget
139. Dömötör Sándor: Az obsitos katona
140. Maria Kraft: A bolsevisták karmaiban
141. Győrffy István: Szilaj pásztorok
142. Török Gyula: A Rozál lánya
143-144. Markó Árpád: Elfelejtett magyar hadvezérek
145. Szenczei László: Koldusdiák
146. Jókai Mór: Háromszéki leányok
147. Ignácz Rózsa: Hivatalnok Berta
148-149. Móricz Zsigmond: Kárpáti emlék
150. Tatay Sándor: Ludas Kata
151. Gárdonyi Géza: Krisztus bankója
152. Lőrinczy György: Az igmándi bég
153-154. Juhász Géza: Császár és közlegény
155. Tamási Áron: A legényfa kivirágzik

156. Bársony István: Egy rab megszökött
157-158. Kodolányi János: Julianus hazatér
159. Papp Dániel: A Rátótiak
160. Jósika Miklós: Hollós Mátyás

A sorozat számos kötete (1, 11-12, 16, 22, 24-26, 30-31, 40-41, 50, 56, 57, 64, 73-74, 79-80, 90 (a hozzá csatolt Dr. Asztalos Miklós-tanulmány – A visszacsatolt erdélyi részek bekapcsolása a magyar életbe – miatt), 94, 140, 147) rákerült a „Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek” négy jegyzékére, ami már önmagában indokolja ritkaságukat. Külön értéke a 27-től a 160-ig terjedő sorozatszámoknak, hogy többségükhöz időálló nép- és művelődéstörténeti esszék is tartoznak. A kötetek esztétikai szépségét grafikusművészek (Csiky Gyula, Dongó György, Fáy Dezső, Gádor Emil, Jeges Ernő, Kovács József, Litkey György, Palló Jusztin, Szalay Lajos, Szalmás Béla, Vida Márta) rajzolta borítólapjai és szövegközti ábrázolatai fokozzák.

Amint egy középkori szerzetes könyvtárának megalapozásához elegendő volt 160 kötet, akként egy művelt magyaréhoz sem kell ma feltétlenül több. Ezt biztosítja a Stádium Rt. ezen sorozata, amely egyben vádirat a hazai könyvkiadás ellen, amiért esze ágában sincs hasonló sorozato(ka)t megjelentetni. Kívánjuk hát olvasóinknak, hogy keressék fel könyvtárainkban, antikváriumainkban a „Nemzeti Könyvtár” mégoly megfakult, sem aranyra, sem ezüstre nem váltható számait.

Ifj. Tompó László – HunHír.info