Hónapok óta terveztem, amit végre megtehetek. A végsőkig kivártam. Az idei IV. MÖM Tábor kapcsán történtek vagy nem történtek még jobban megerősítettek, helyes döntést akarok hozni – fogalmaz alább közölt levelében Kovács Géza, a MÖM (volt) tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Önvédelmi Mozgalomban betöltött minden tisztségemről a mai nappal lemondok! A tiszteletbeli öszvér szerepét sem vállalom a jövőben mozgalmunkban, mert felesleges. Nem tagadom, a csalódás is beszél belőlem, mert az úgynevezett mi oldalunk is ugyanannyira el van aljasodva, mint az átlag magyar társadalom.

Tudom, a politikusok és az olyan számító emberek, akik még bármit akarnak a nemzeti radikálisnak nevezett szubkultúránkból kifacsarni, ilyesmit nem szoktak mondani. Látom, a MÖM nem tudja önzetlenül, jó szándékkal céljait még részben sem megvalósítani, ezért léptem. Új arcokkal vagy anélkül, de más kell!

Kevés olyan szervezet van, amelyik alulról szerveződve őszinte elhatározással alakult. Nálunk ez abszolút így történt, mögöttünk senki nem állt, ezért már megalakulásunkkor a támadások középpontjába kerültünk. Kiszolgáltatott helyzetünkben a jogos önvédelemnek más formáját kell választani. Az emberek egymásra találását, a Magyar a Magyarral való összefogási törekvésünket csak kevesen értették meg, ráadásul a demokrácia játékszabályait szentírásnak tekintők szemében ez a legfélelmetesebb.

Nem akartunk asszisztálni a megélhetésiek törekvéséhez, ezért ellenségeink száma csak növekedett. Mi, a hatalom megszerzését bármi módon vállalnánk! Erre mondta Vona Gábor a Jobbik elnöke:  Ti forradalmat akartok! A hatalmat a Magyar voksolással már nem tudja megszerezni. Ezért győzelmi reményt ébreszteni az emberekben,  hogy megnyerjük a választást, egyszerűen néphülyítés!

Véleményem szerint a demokrácia játékszabályait betartók is a rendszer részeivé válnak, de győztes csak az lehet közöttük, akikről azt mondják a Wall Streeten, ők jöjjenek! Állami támogatást lehet szerezni, de ma már tagság sem kell a parlamenti küszöb átlépéséhez, elég megvizsgálni az LMP választási eredményeit.

Megváltozott minden, csak a magyar nép életében nincs változás! A mi életünk minőségét nem befolyásolja, melyik párt osztja az észt, ki van hatalmon. Budaházy György nem véletlenül első számú közellenség!

Ki lógjon?

A magunkfajta meg nem alkuvó az könnyen lesz ellenség. A demokrácia játékszabályait betartók sokszor egymást építik a nagy Magyar Színházban. Mentelmi jog mögé bújó demokraták mindenre képesek. Két kiválasztott fő ellenségemről beszélek: Meggyes Tamás (Fidesz) és Novák Előd (Jobbik). Az ő sikerük jól példázza milyen választási lehetőség jut magyarnak. Rághatja a gumicsontot és választhat: Meggyes vagy Novák!?

Nem véletlenül említettem ezt a két urat. Az én ügyemben 2008 őszén a Hír- Tv-ben (Csintalan adó) a nemzeti radikális oldal nevében (!) Novák nyilatkozta rólam: Sajnálatosnak tartja, hogy ilyen emberek vannak közöttünk. Novák nem véletlenül személyem és a MÖM lejáratásában főszerepet vállalt. Ráadásul a kilövési engedélyt a Meggyes vezette esztergomi Városházáról rendelték meg.

Aki éles szemmel figyelte a dolgokat, láthatta, sehol nem kaptam meg a lehetőséget az igazság bemutatására! Még a kontraszelekció sem működött, hogy mondjuk a Meggyes Tamás elleni igazságot elmondhassam az ellenpárt érdekelteknél. Nem azonosítom Meggyest a Fidesszel, Novákot a Jobbikkal, de nem értem, hogy lehetnek egyáltalán olyan pozícióban, amiben vannak!

Szerintem nekik nem a Parlamentbe lenne a helyük, hanem magyar önvédelemből valahol együtt kellene lógniuk! S Pősze Lajosról (Jobbik) még nem is beszéltem.

Átvilágítási indoklás

Székesfehérváron a Kurucinfo perben elmondtam, nem tudom, kik állhatnak a hírportál mögött. Kérdésre azt is elmondtam, hogy én is szeretném tudni, kik ők, mert a valóságot – velem és a MÖM kapcsán – hamis színben tüntették fel. Azoknak, akik kiálltak mellettem 2008-ban – Vona Gábor, Tomcat – személyesen mutattam be, mi áll benne.

Nincs jelentés, nincs anyagi juttatást igazoló bizonyíték. Szabó Balázs a III/III részéről elmondja, hogy együttműködőnek tűntem, de 1989-ben dekonspiráltam. A Duna Gate első napján 1990. január 5-én őt egyedül kirúgták a megyei állambiztonsági szolgálatból.

Megjegyzem, a többieket további szolgálatra a III/ III-ból átvették a polgári titkosszolgálatra! Igen, van aláírásom, de csak így tudtam elkerülni, hogy spiclivé váljak! Az ellenünk indított ügyben (Zsenti rendszerellenes szövegei, politikai falfirkák) így egyedül maradhattam, mindent én vállaltam, így senkinek nem lett baja.

Amikor pedig 1989-ben kért Szabó konkréten valamit – első megbízásként -, odamentem Meggyes Tamás nevű hippi könyvtároshoz és figyelmeztettem! Ez a Meggyes több mint tíz év elteltével polgármester lett, senki nem hiheti azt, hogy 1989 őszén láttam, hogy össze fog omlani a III/III (amiről nem is tudtam, hogy micsoda) 1990. január 5-én.

Aki érti, miről beszélek, az tudja, nem magyarázkodás ez, hanem a valóság. Nem a poligráfról, Meggyes közleményéről, szakértői véleményről, meg a többi írásos bizonyítékról beszélek, hanem a logikus, cáfolhatatlan valóságról. Arról, hogy nincs ember közvetlen környezetemben, akiben a gyanú felébredt volna és ez a legnagyobb bizonyíték!

A bírósági ügyek folyamatban, amelyeket meg fogok nyerni. De ez senkit nem fog már érdekelni, a kabátlopási ügybe való belekeverés megtörtént. Természetesen ez is közrejátszott a lemondásomban.

Magyar Önvédelem

A mozgalom tovább fog működni, miattam ők is meg lettek alázva. Pedig nem érdemelték. Fiatal embereknek kell átvenni a MÖM-ben a stafétabotot. Augusztus 22-én Kecskeméten a Pax Hungaricával együtt emlékezünk, mint minden évben. Itt már új arculatunk jelen lesz.

Az elkövetkező időben megjelenik második könyvem, újabb lemezt adunk ki a Zsentivel, ha időnk engedi, fel is lépünk. Ősztől újra sakkozom az NB-ben, gyermekeknek fogok sakkot oktatni, jövőre újra lesz MÖM Tábor. Az önkormányzati választáson nagy valószínűséggel elindulunk. De az első a jövőben a családom!

Remélem, Budaházy György minél hamarabb szabad lesz, mert talán akkor minden a helyére kerül újra. Szomorúnak tartom, hogy a HVIM-nek tagja nem lehettem, ezért Toroczkai László ajánlatát pártolótagságra nem tudom elfogadni. Az, hogy a HVIM-nek is tagja akartam lenni, mindkét szervezetben hatalmas indulatokat váltott ki.

Ez nem azt jelenti, hogy azokkal az emberekkel, akik nem riválist látnak bennem, helyi szinten ne dolgozzak együtt. Az utolsó köszönettel tartozó mondatom pedig azoké az embereké, akik a legnehezebb időben is kiálltak mellettem. Ebben megvalósult a  Magyar a Magyarral szemlélet, ezért van remény.
De csak ezért!

Kovács Géza

HunHír.Hu