Trianon gyászos emlékű évfordulójakor nagyapámmal mindig elővettük a régi fényképeket, hogy egy kicsit vigasztaljuk magunkat. Megtörtént egyszer, meg kell történnie, ha másképp is, de még egyszer. Végérvényesen – mondogatta mindig az Öreg.
Lassan tíz éve, hogy nagyapám már az égi huszárok között parádézik. Nem is tudtam visszatartani a sírást, amikor még a halálos ágyán is a csíksomlyói búcsúba készült. Ott lovagol a Kormányzó úr az élen, nekem is menni kell! – suttogta a morfiumtól és a betegségtől elfúló hangon. És másnap ment is, egyenesen a Csillagösvényen.
De benne soha nem halt meg a remény. Nem, Nem, Soha!

Erdély, bevonulás előtt, 1940

Magyar huszár

A Királyhágón felfelé, 1940. szeptember 16.

Délvidék visszacsatolása – Újvidék, 1941. május 4.
pig@ – HunHír.Hu