Megközelítőleg ezren gyűltek össze a Hősök terén, hogy megemlékezzenek a német és a magyar katonáknak a budai várból való, 62 évvel ezelőtti kitöréséről.
Európa számos országából érkeztek „vendégek” a magyar „patrióták” (így nevezte az összegyűlteket Domokos Endre János, a 2005-ben jogerősen feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesületet egykori ügyvivője– a szerk) megemlékezésére, amelyet a magyar és a német katonáknak a budai várból való 62 évvel ezelőtti kitörésének emlékére rendeztek meg a Hősök terén.
Az idei rendezvényt A Hazáért Egység Mozgalom szervezte. A szervezetbe többek között a Blood & Honour Hungaria, a Pax Hungarica, a Véres Kard és a Hungaria Skins elnevezésű egyesületek tartoznak. Rendőrségi források szerint egy magánszemély jelentette be a rendezvényt, amelyet eredetileg a Várban akartak megtartani. A rendőrségnek „nem állt módjában” betiltani az eseményt – értesültünk, ezért azt megtarthatták, igaz a Vár helyett a Hősök terén. Korábban a Györkös István által vezetett Magyar Nemzeti Arcvonal, majd a Vér és Becsület szervezte a „Kitörés Napja” vagy „Becsület Napja” elnevezésű rendezvényeket.
A téren felállított kordonok között, a többnyire fekete ruhás és kopasz fiatalok Árpád-sávos zászlókkal, a külföldiek – német, angol, holland, horvát, szlovén és bolgár fiatalok– pedig saját szervezeteik zászlóival, katonai alakzatban hallgatták a szónokokat.
Köszöntőt mondott például Udo Voight a németországi NPD elnöke, Tudós-Takács János, teológus, filozófus, műfordító és Stephen (Swini) Swinfen az angol B&H képviseletében.
A felszólalók a holokauszthoz hasonlították a kitöréskor történteket, emlékeztetve arra, hogy a szovjet hadsereg felgyújtotta a budai hadikórházat, a sebesültek és az ápolók elégtek a tűzben. Tudós-Takács azt mondta: a marxizmus és a liberalizmus kiiktatta a két legfőbb szentséget – Istent és a nemzetet – az ember életéből, ezért történtek már a világháború alatt is a kegyetlenkedések. Példaként Drezda bombázását hozta fel, amely tettért Chuchillt egyenesen a legnagyobb háborús bűnösnek nevezte. Emlékeztetve a szovjet katonák kegyetlenkedéseire, azt mondta, hogy 1945. február 11-én nem maradt más út a magyar és a német katonák előtt, mint a kitörés, hiszen nem számíthattak volna egyébként sem kegyelemre. A kitörés ideje alatt több ezer katona esett el.
A Hősök tere kordonokkal elkerített részére, ahol a megemlékezés zajlott, még az újságírók sem léphettek be. A rendezvény szervezői felhívták a résztvevők figyelmét, hogy békésen és fegyelmezetten viselkedjenek. A téren nem volt túl erős a rendőri jelenlét, ám a környező utcákban több rendőrautót, mikrobuszt valamint teherautót lehetett látni. A rendezvény egyébként békésen lezajlott, a szervezők még egy emlékkoncertre is meghívták a résztvevőket, amelyet valahol Nógrádban tartanak majd este nyolc körül.
MNO
HunHír.Hu