A Szent Korona tulajdona a Kárpát-medence
A magyar államiság legfontosabb jelképe, a Szent Korona pontosan 28 évvel ezelőtt került ismét haza, Magyarországra. A II. világháborút követően több mint harminc éven keresztül egy amerikai katonai bázison őrizték, több magyar koronázási ékszerrel együtt, míg a viszonylagos hidegháborús enyhülésben visszakaphatta az ország.
A Szent Korona több mint egy felségjel, a magyar nemzet legfőbb meghatározója, a hatalmi viszonyok, a tulajdonlási formák, a jog kifejezője, az egész, egységes Kárpát-medence mindenek feletti megjelenítője. A világ egyetlen népének nincs ilyen ereklyéje, amely kézzel foghatóan bizonyítja a magyarság egyetemes történelemben betöltött helyét, szerepét.
A Szent Korona és a hozzá tartozó jogrendszer, a jelképeiből is kiolvasható múlt, s a koronázási ékszer már-már természetfeletti erővel bíró tulajdonsága egyértelmű sarokpont volt minden idők más népeket leigázni akaró, saját képre gyúrni próbáló törekvéseiben. Napjainkban speciális üzenetet hordoz a globalizációs tengerben, az uniformizálódott világban megtestesíti a különlegességet és az eredet felvállalásának fontosságát.
Természetesen, hogy a nép, a nemzet és a hiteles magyar múlt kérdéseit félvállról kezelők beállnak azon elméletgyártók közé, akik a Szent Korona jelentőségét kívánják csökkenteni, de hála Istennek, egyre több olyan magyar szaktekintély fejti ki véleményét a korona eredetéről, múltjáról, akit a nemzet iránti elkötelezettség motivál, s ezért is a teljes hitelességre törekszik. Badiny Jós Ferenc, Pap Gábor, Szántai Lajos ez irányú előadásait kell látogatnia, tanulmányait megismernie minden gondolkodó magyarnak, mert általuk összerakható a kép.
Koronánk hányatott sorsáról, az elmúlt évszázadokban történt kalandos utazásairól elég jól beszámolnak a korabeli források. Tartózkodott több alkalommal is a történelmi Magyarország határain kívül, elég sokszor őrizték a trianoni Magyarország mesterségesen meghúzott vonalain kívül. Befogadta többek között Munkács vára, óvta évszázadokkal később a kőszegi Kálvária-domb és 45-ben Amerikába került a II. világháború győzteseinek hadizsákmányaként.
Mintegy harminc évig kellett nélkülöznünk idehaza a Szent Koronát, míg 1978. január 6-án végre hazakerülhetett. A kommunisták a Nemzeti Múzeumba vitték legfontosabb jelképünket, majd a rendszerfoltozás után 1999. december 21-én az országgyűlés meghozta a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvényt, amellyel lehetővé vált, hogy a korona a jogarral és az országalmával együtt a magyar Parlament kupolacsarnokában, mindenki által meglátogatható és szemrevételezhető legyen.
HunHír.Hu
A Szent Korona tulajdona a Kárpát-medence
A magyar államiság legfontosabb jelképe, a Szent Korona pontosan 28 évvel ezelőtt került ismét haza, Magyarországra. A II. világháborút követően több mint harminc éven keresztül egy amerikai katonai bázison őrizték, több magyar koronázási ékszerrel együtt, míg a viszonylagos hidegháborús enyhülésben visszakaphatta az ország.
A Szent Korona több mint egy felségjel, a magyar nemzet legfőbb meghatározója, a hatalmi viszonyok, a tulajdonlási formák, a jog kifejezője, az egész, egységes Kárpát-medence mindenek feletti megjelenítője. A világ egyetlen népének nincs ilyen ereklyéje, amely kézzel foghatóan bizonyítja a magyarság egyetemes történelemben betöltött helyét, szerepét.
A Szent Korona és a hozzá tartozó jogrendszer, a jelképeiből is kiolvasható múlt, s a koronázási ékszer már-már természetfeletti erővel bíró tulajdonsága egyértelmű sarokpont volt minden idők más népeket leigázni akaró, saját képre gyúrni próbáló törekvéseiben. Napjainkban speciális üzenetet hordoz a globalizációs tengerben, az uniformizálódott világban megtestesíti a különlegességet és az eredet felvállalásának fontosságát.
Természetesen, hogy a nép, a nemzet és a hiteles magyar múlt kérdéseit félvállról kezelők beállnak azon elméletgyártók közé, akik a Szent Korona jelentőségét kívánják csökkenteni, de hála Istennek, egyre több olyan magyar szaktekintély fejti ki véleményét a korona eredetéről, múltjáról, akit a nemzet iránti elkötelezettség motivál, s ezért is a teljes hitelességre törekszik. Badiny Jós Ferenc, Pap Gábor, Szántai Lajos ez irányú előadásait kell látogatnia, tanulmányait megismernie minden gondolkodó magyarnak, mert általuk összerakható a kép.
Koronánk hányatott sorsáról, az elmúlt évszázadokban történt kalandos utazásairól elég jól beszámolnak a korabeli források. Tartózkodott több alkalommal is a történelmi Magyarország határain kívül, elég sokszor őrizték a trianoni Magyarország mesterségesen meghúzott vonalain kívül. Befogadta többek között Munkács vára, óvta évszázadokkal később a kőszegi Kálvária-domb és 45-ben Amerikába került a II. világháború győzteseinek hadizsákmányaként.
Mintegy harminc évig kellett nélkülöznünk idehaza a Szent Koronát, míg 1978. január 6-án végre hazakerülhetett. A kommunisták a Nemzeti Múzeumba vitték legfontosabb jelképünket, majd a rendszerfoltozás után 1999. december 21-én az országgyűlés meghozta a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvényt, amellyel lehetővé vált, hogy a korona a jogarral és az országalmával együtt a magyar Parlament kupolacsarnokában, mindenki által meglátogatható és szemrevételezhető legyen.
HunHír.Hu