Nyugodtan nevezhetjük Tóth Andrást a Gyurcsány-kormány takarításügyi államtitkárának, akinek feladata a nyomok eltakarítása volt – jelentette ki Répássy Róbert pénteken Kulcsár Attila egy napilapban megjelent kihallgatási vallomására hivatkozva.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy véli, hogy “ezek az új vallomásrészletek megvilágítják annak a folyamatnak az értelmét, amely a lehallgatási jegyzőkönyvek megsemmisítésével ér véget”. A politikus elmondta: ezekben a lehallgatási jegyzőkönyvekben emlegetnek egy bizonyos Gyurcsányi nevű személyt is, akiről nem tudjuk még ebben a pillanatban és lehet, hogy ez nem is fog kiderülni, hogy azonos-e a jelenlegi miniszterelnökkel.
A képviselő szerint a napilap által idézett dokumentumok olyan új tényekre világítanak rá a brókerbotránnyal kapcsolatban, amelyeknek mindenképpen következményeinek kell lennie.
A politikus szerint ezek közé tartozik, hogy Tóth András, a titkos szolgálatokat felügyelő államtitkár mindenkinél korábban értesült az úgynevezett bankbotrányról és Kulcsár Attila szerepéről. Mert, mint hozzátette, még a büntetőeljárás megindítása előtt találkozott Kulcsár Attilával, aki részletesen feltárta az általa elkövetett bűncselekményeket.
A fideszes honatya a vallomásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy Tóth András és Kulcsár Attila találkozóján elhangzottakat nem rögzítették, annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ekkor már lehallgatták Kulcsár Attilát.
A gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvei arra is rámutatnak, hogy Tóth András Kulcsártól az ügyben érintett kormányzati és MSZP-s személyek után érdeklődött, valamint hogy Kulcsár írásban tájékoztatta Tóth Andrást az általa kért információkról – hangsúlyozta.
Répássy Róbert véleménye szerint az is kiderül a jegyzőkönyvekből, hogy Tóth András nem vagy csak részben tett feljelentést a tudomására jutott bűncselekményekről.
Ezzel összefüggésben idézte a Kulcsárt kihallgató ügyész azon kérdését, mely arra vonatkozott, hogy tett-e említést Tóth András arról, hogy hivatali kötelezettségénél fogva a feltárt információk alapján neki eljárást kell kezdeményeznie az arra illetékes nyomozó hatóságnál?
Az idézet Répássy szerint azt mutatja, hogy az eljáró ügyészben felmerült az a kérdés, hogy Tóth András hivatali visszaélést követett el, amikor meghallgatta Kulcsár Attilát, de nem tett feljelentést az ügyben.
Nagyon érdekes ez, mert a vallomásban arról van szó többek között, hogy Kulcsár beszél egy Szász Károlyra vonatkozó Kehi-jelentés megszerzéséről, ami alapján Bálint Tamást, Keller László egykori munkatárását már büntetőeljárás alá vonták – fogalmazott.
Répássy Róbert a közzétett jegyzőkönyvi részletek kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy Tóth András először nem a nyomozó hatóságokat, hanem László Csaba pénzügyminisztert, a K and H Bank korábbi vezérigazgató helyettesét tájékoztatta a Kulcsártól hallottakról.
A honatya szavai szerint ennek azért van jelentősége, mert a K and H egyik vezetője a később maga is gyanúsítottá váló Rejtő E. Tibor volt. Tehát ha minden igaz, akkor László Csaba pénzügyminisztertől egy későbbi gyanúsított értesült arról, hogy borult az ügy – jegyezte meg.
Mindenképpen következményeinek kell lennie a napvilágra került tényeknek – szögezte le Répássy Róbert, aki azt is elmondta, hogy a Fidesz hétfőn a parlamentben a kormányfőtől vár majd magyarázatot, egyebek közt arra, miért semmisítették meg a lehallgatási jegyzőkönyveket.
***
Kulcsár-vallomások a Magyar Nemzet pénteki számából:
“A cselekmény leplezésével kapcsolatban el kívánom mondani, hogy a fent említett Tóth Andrással történt találkozóra nem az én kezdeményezésemből került sor, ő vette fel velem a kapcsolatot dr. Bánáti János közvetítésével. Tóth András két okból kezdeményezte a találkozónkat, az egyik oka az volt, hogy tájékoztassam őt a banknál, illetve a bróker cégnél történt szabálytalanságokról, a másik oka pedig az volt a megbeszélésnek, hogy hozzám illetve a szabálytalanságokhoz milyen kormányzati, illetve MSZP-s személyek kapcsolódnak.” – Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása, Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/2003/451-XVI.
Részemről az volt a találkozó célja, hogy megakadályozzuk a bank-botrányt és ennek érdekében a megfelelő kormányzati szinten vegyék fel a kapcsolatot a bank külföldi tulajdonosaival ennek érdekében. Én ezt a kérésemet előadtam Tóth Andrásnak, ő egyetértett velem azzal hogy célszerű lenne elkerülni a bank-botrányt, ezért megígérte, hogy beszél a pénzügyminiszterrel, és ennek eredményéhez képest megteszik a lehetséges lépéseket. Én utólag arról értesültem (már nem tudom honnan), hogy László Csaba tárgyalt a bank vezetőivel. Én Tóth András kérdésére feltártam azt, hogy bűncselekményeket követtem el, elismertem, hogy az ügyfelem számlái terhére jogosulatlan műveleteket bonyolítottam le, és ebből több milliárd forintos hiány keletkezett. Előzetesen azt kérte tőlem Tóth András, hogy amennyiben lehet a találkozóra dokumentumokat is hozzam magammal. Tóth András kérésére tájékoztattam arról is, hogy kik azok az MSZP-hez köthető személyek, akikkel nekem bármilyen kapcsolatom volt illetőleg akik valamilyen módon érintettek az én ügyemben.
Megjegyzem, hogy én korábban egyszer már találkoztam Tóth Andrással, kb. egy évvel ezelőtt, Kodela László parlamenti irodájában, ahol Kodela bemutatott Tóth Andrásnak. Ennek az első találkozónak nem volt semmiféle célja, nem is nagyon beszélgettünk egymással.
Tóth András kezdeményezésére létrejött találkozónkon én átadtam neki a korábban már említett az ügyfeleket tartalmazó listát, illetve egy olyan irat is, amelyen a KEHI vizsgálati anyag kiszivárogtatásával kapcsolatos leírásom szerepelt. Ebben benne volt az is, hogy hogyan jutottam hozzá az anyaghoz, illetve kik vettek részt a kiszivárogtatásban.
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XVI. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. szeptember 21. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
Korábbi vallomásomban említettem, hogy Tóth Andrásnak átadtam egy ügyfél listát, valamint egy olyan iratot, ami a KEHI-vel kapcsolatban történteket tartalmazta. Tóth András tájékoztatásomat tudomásul vette, megítélésem szerint a beszélgetés során elhangzottak egy részéről már korábban is tudomással bírt, arról nem tett említést, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban milyen további intézkedést kíván megtenni. A beszélgetésre dr. Bánáti János irodájában került sor, Bánáti úr azonban a megbeszélésen nem vett részt, ő kizárólag a találkozót szervezte meg és a megbeszélés céljából rendelkezésre bocsátotta az irodáját.
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XVII. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. szeptember 22. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
Bánáti János ezen a találkozón arról tájékoztatott, hogy Tóth András szeretne velem találkozni, és erre a találkozóra írjam össze az un. Pannonplast ügyet, ennek esetleges kormányzati összefüggéseit, a kormányzati kapcsolataimat és a sikkasztás sorozat lényegét. Én ennek eleget tettem. Megbeszélés kb. 30-40 percig tartott, dr. Bánáti János mondta, hogy mikorra kellene elkészülnöm a kért iratokkal és ebben az időpontban az ő irodájában lenne a találkozó. Emlékezetem szerint ezt a találkozót a június 30-ával kezdődő hét elejére beszéltük meg.
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XIX. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. december 7. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
A találkozó ezen szakaszában, mikor a bankon belül történteket beszéltük meg, adtam át a “Cselekvési terv” című iratot Tóth Andrásnak. Ez a dokumentum tartalmazta azt, hogy a botrány elkerülése érdekében milyen lépéseket kellene tenni, így pl. tulajdonosok megkeresése, a sajtó távoltartása.
Tóth András következő kérdése azt volt, hogy tudok-e illetve részt vettem-e a forint leértékeléssel kapcsolatos bennfentes ügyletekben. Én erre azt mondtam, hogy ebben nem vettem részt és erről nincs információm.
Ezt követően Tóth András arra kért meg, hogy mondjam el neki a Pannonplast-ügy részleteit. Én átadtam neki a “Pannonplast-ügy” című iratot és megvártam, amíg elolvassa. Miután elolvasta felkért arra, hogy részletezzem Bitvai Miklós szerepét, illetve érintettségét. Erre én nagy vonalakban arról számoltam be neki, hogy Bitvai Miklós érintett az ügyben, tudott arról, hogy az AÁK pénze az Autó-Danúbián keresztül Pannonplast részvények vásárlására lett fordítva. Biztos, hogy az írásbeli anyagon túl is szolgáltattam neki erről érdemi információt, de már pontosan nem emlékszem, hogy mit. Lehetségesnek tartom, hogy arról is tájékoztattam az államtitkárt, hogy a rendőrség vizsgálta a Pannonplast-ügyet, de ebből nem lesz probléma.
Külön kérdésként vetette fel Tóth András a KEHI-s ügyet. Arra nem emlékszem már, hogy erre vonatkozóan külön iratot készítettem, vagy az ezzel kapcsolatos tudomásomat a “Pannonplast-ügy” című iratban részleteztem. Tóth András arról érdeklődött, hogy Forró Tamásnak mi volt a szerepe. Én erre elmondtam, hogy Tamás segédkezett abban, hogy Szász Károlyról lejárató cikkek jelenjenek meg a sajtóban. Tóth András arra nem kérdezett rá, hogyan került a birtokomba a KEHI jelentése, mert ez a feljegyzésemben is részletesen szerepelt. Nem tudok arról, hogy Tóth András hogyan értesült arról, hogy a KEHI-vel kapcsolatban visszaélések történtek. Erre ő kérdezett rá, előzetesen nem tájékoztattam, lehetségesnek tartom, hogy erről Bánáti János már korábban informálta. Emlékezetem szerint Tóth András arra a személyre is rákérdezett, aki a KEHI jelentést kiadta nekem, én erre elmondtam neki, hogy Bálint Tamás volt az a személy, akin keresztül megszereztem ezt a jelentést. Arról is tájékoztattam, hogy ezt a jelentést 10 millió forintért “vásároltam meg”. Nem emlékszem már arra, hogy ennek további részleteiről beszámoltam volna.
Tóth András ezt követően tért rá arra, hogy milyen politikusokkal álltam kapcsolatban. Tóth András kifejezetten neveket említett és megkért, hogy beszéljek róluk.
(…)
A beszélgetés végén abban maradtunk, hogy megpróbálnak intézkedni a botrány elkerülése érdekében, Tóth András azt ígérte, megvizsgálja, mit lehet tenni és értesít engem. Tóth András azt is elmondta, hogy erről a kérdésről feltehetőleg kormányzati szintű megbeszélést fognak folytatni. Azt azonban nem említette, hogy ezen a megbeszélésen László Csabán kívül ki fog részt venni. Ezen a megbeszélésen nem esett szó arról, hogy a történtekért egyedül kellene vállalnom a felelősséget, és az sem merült fel, hogy külföldre kellene távoznom huzamosabb időre. Biztosan jeleztem az államtitkár úrnak, hogy saját szerepemmel kapcsolatban önfeljelentést teszek a banknál és az ezzel kapcsolatban neki átadott ügyféllistát a banknak is megküldöm. Tóth András közlésemet tudomásul vette.
Ügyész: tett-e említést Önnek Tóth András arról, hogy hivatali kötelezettségénél fogva a feltárt információk alapján neki eljárást kell kezdeményeznie az arra illetékes nyomozó hatóságnál.
Gyanusított: nem, mert ő csak a fent említett homályos megjegyzést tette nekem, semmi konkrétumot. Kifejezetten büntetőeljárásról nem tett említést.
(…)
Ügyész: Ön a vallomásában más személyt bűncselekmény elkövetésével vádol. Ismételten figyelmeztetem arra, hogy a Büntető Törvénykönyv a hamis vádat büntetni rendeli, kérem nyilatkozzon, hogy erre tekintettel az elmondottakat változatlanul fenntartja-e.
Gyanúsított: A figyelmeztetést megértettem, az abban foglaltakkal tisztában vagyok. Az általam elmondottakat ennek ismeretében adtam elő, és így természetesen azokat figyelmeztetést követően is fenntartom.
(Fővárosi Főügyészség, KÜO.14.239/ 2003/451-XX. Jegyzőkönyv a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról. Készült 2004. december 10. napján Kulcsár Attila gyanúsított kihallgatása alkalmából.)
(Forrás: fideszfrakcio.hu, MNO)
Rockszerda