A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerint ma is magyar állampolgároknak számítanak azok, akik 1940 és 47 között – a bécsi döntések és a párizsi béke időszaka között – a visszacsatolt területeken születtek. Ez a fajta megközelítés új megvilágításba helyezheti az elcsatolt részeken élő honfitársaink állampolgársági kérdését, és arra is figyelmeztet, hogy a nagyhatalmak szétdarabolták ugyan Trianonnal a történelmi Magyarországot, de az első és a második bécsi döntéskor valójában saját maguk is áldásukat adták a revízióra, illetve a visszaszerzésre.

A párizsi béke döntései után ugyan Magyarország kétoldali szerződéseket kötött Romániával, a Szovjetunióval és Csehszlovákiával, de ezeket a szerződéseket a magyar állam 1990-ben fölmondta, tehát rendelkezéseik hatályukat veszítették.

A Délvidékiek – Vajdaság, Bácska, Muraköz – lakóinak helyzete még egyértelműbb, mivel Jugoszláviával soha nem kötött Magyarország olyan szerződést, amely kizárta volna a lakosság magyar állampolgárságát. Az MVSZ jogászai most azt vizsgálják, milyen gyakorlati lépéseket lehet tenni az “alvó” állampolgárság felélesztésére.

Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke hangsúlyozza: az 1939-1947 közötti magyar időben született Kárpát-medencei magyarok ma is magyar állampolgárok. Patrubány arra szólítja fel mindazokat, akik ebben az időszakban magyar állampolgárnak születtek, hogy a köztársasági elnöknél egyoldalú nyilatkozattal jelentsék be állampolgárságukat.

Az MVSZ szerint megdöbbentő, ahogyan a magyarországi hatóságok eljárnak az emigrációba kényszerült magyarokkal, még azokkal is, akiknek a 90-es években visszaadták útlevelüket, mert annak lejártakor, az új útlevél kiváltása érdekében az érintetteknek bizonyítaniuk kell magyar állampolgárságukat. És ehhez nem tartják elegendőnek a pár éve kiadott magyarországi útlevelet – emeli ki az MVSZ.

Rockszerda