A MÁV Rt. kezdeményezésére és szervezésében, az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal együttműködve a vasúttársaság országos kampányt indít, a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek számának csökkentése érdekében. A vasúttársaság évenként 500-600 millió forintot fordít a vasúti sorompók fejlesztésére, ez évben 650 millió forintot. Ennek ellenére a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek 97 százaléka a közúton közlekedők figyelmetlenségére és a vonatkozó szabályok be nem tartására vezethető vissza.

A vasúttársaság – az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal együttműködve – “Ne kockáztass!” névvel közlekedésbiztonsági kampányt indít, melynek célja felhívni a figyelmet a biztonságosabb, körültekintőbb közlekedésre a vasúti átjárókban is. A kampány időszaka alatt, 2005. április 21. és május 22. között a Közlekedésrendészet és a Vasútbiztonság által kijelölt 40 vasúti átjárónál lesznek sebességmérések. Az ún. forgalomsegítő ellenőrzést rendőrök, vasútőrök és polgárőrök végzik, sebességmérők alkalmazásával. A szabálytalanul közlekedő autósok figyelmét felhívják az átjárókban való áthaladás – KRESZ által kötelezően előírt – elemi szabályaira: lassítás, megállás, körültekintés, meggyőződés arról, hogy nem jön a vonat.

A kampány célja nem a szabálytalanul közlekedő autósok megbüntetése, hanem a figyelem ráirányítása arra, hogy a vasúti átjárókon fokozott körültekintéssel kell áthaladni – a járművezető és utasai biztonságának érdekében.

A jó tanácsok mellé a gépjárművezetők egy “Ne kockáztass” autóillatosítót és egy szórólapot kapnak, amelynek kitöltésével részt vesznek az Union Biztosító által felajánlott nyereménysorsoláson.
Az akciósorozat része a médiakampány is, a figyelemfelkeltő társadalmi célú hirdetések a televíziókban, illetve a nyomtatott sajtóban kapnak helyet.

A MÁV rekonstruált egy balesetet a mozdonyvezető szemszögéből, hogy bemutassák, mi történik, ha valaki a tilos jelzés ellenére a sínekre hajt, és vonattal ütközik. A vasúti pályán a vasúti járművek kerekei a síneken futnak. A két fém súrlódási együtthatója lényegesen kisebb, mint a közúton a gumi és az útburkolat súrlódási tényezője. A vasúti szerelvények tömege ráadásul nagyobb (egy személyszállító vonat szerelvénye 200-400 tonna, tehervonaté lehet akár 2500 tonna is), azaz a vonat fékútja többszöröse egy személygépkocsiénak. A vonat általános fékútját több mint 400-1000 méterben határozzák meg, normál fékezés esetén. Rendkívüli helyzetben úgynevezett “gyorsfékezést” alkalmazva ez az érték egy 120 km/h sebességgel közlekedő gyorsvonatnál 500-600 méter. A baleset rekonstruálásakor egy utasok nélküli, hungarocellből készült autót tört darabjaira egy mozdony.

Miközben a MÁV Rt. lehetőségeihez mérten folyamatosan építi, korszerűsíti a vasúti útátjárók biztosító berendezéseit, a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek 97 százalékát a közúton közlekedők figyelmetlensége, kockáztatása, vagy éppen a KRESZ-szabályok nem megfelelő ismerete okozza. A vasúttársaság ezért minden alkalmat meg kíván ragadni, hogy hangsúlyozza: semmi nem lehet olyan sürgős az autósoknak, hogy végül ne érjenek célba.

Az elmúlt tíz év alatt 1058 esetben ütközött gépjárművel vonat. A balesetek 436 halálos áldozatot követeltek, a megsérült személyek száma 622. Ezért a balesetek megelőzésében a MÁV Rt. – túl azon, hogy folytatja sorompó programját – azzal is segíteni kíván a gépkocsivezetőknek, hogy felhívja a figyelmet a KRESZ szabályok betartásának fontosságára, saját, és mások biztonságának megóvására. A vonat ugyanis a fékút távolságán belül nem tud megállni.

Minden sorompó egy lépés a biztonság felé, de a sorompó nem pótolhatja teljes mértékben az emberi figyelmet, a szabályismeretet, az előírások betartását. A számok is ezt igazolják: 2003 óta százharmincnyolccal több fél-csapórúddal ellátott vasúti átjáró van Magyarországon, a fél-csapórúddal ellátott útátjárókban bekövetkezett balesetek száma azonban nemhogy csökkent, hanem nőtt az elmúlt években: amíg 2003-ban 12 fél-csapórudas sorompóval ellátott vasúti átjáróban történt baleset, addig 2004-ben 14-ben.

Rockszerda