Tizenöt évvel ezelőtt még azt hittük, hogy megváltozik minden, a viszonylagos szabadság mellé kolbászból lesz a kerítés. Akkor azt hittük, hogy a szovjetek kitakarodása után függetlenek leszünk, s nem is sejtettük, hogy egy másik unió rabszolgái leszünk. Nem gondoltuk, hogy egy zajos, erőszakos, csak saját érdekeit és sérelmeit képviselő kisebbség telepszik rá Mária országára, s kommunikációs szennyáradat váltja fel az egyetemes magyar kultúrát.
Tizenöt évvel ezelőtt tartották az első szabad választásokat a kommunista diktatúra bukása után. Az akkori választásokkor az MSZMP-nek négy utódszervezete is országos listát állított (MSZMP, MSZP, Hazafias Választási Koalíció, Agrárszövetség) de csak az MSZP lépte át az akkor még csak négy százalékos parlamenti küszöböt. Országos listát állíthatott továbbá négy 1945-ös párt (FKgP, MSZDP, MNP, KDNP) is, közülük a kisgazdák és a kereszténydemokraták jutottak be. A legjobban mégis két új párt, az MDF és az SZDSZ szerepelt, és mandátumokat szerzett a Fidesz is. Utóbbiban akkor még 35 év volt a felső korhatár és elnök helyett egy testület vezette a pártot.
Az első szabad választásokon 1600 jelölt indult, akiknek tíz százaléka független volt. A politikusoknak nem volt profi kampánystábjuk, sokan autó nélkül járták az országot, és maguk ragasztgatták a plakátokat. Az emberek az utcán politikai kitűzőket hordtak, a választás előtt tíz nappal tartott március 15-i ünnepségek pedig hatalmas kampányrendezvényekké váltak, amelyeken tízezrek vettek részt.
Rockszerda