Huszonöt év után az ország közigazgatási központjából kiindulva, bejárva a Kárpát-medence megszentelt szívközpontját, a Pilist, majd érintve történelmünk jeles helyszíneit, most a magyarság valódi szellemi fővárosába érkezik a Szent Korona-szertartások zarándokmenete húsvét első napján.

Hazajő az a fényes Korona, ahogyan a 48-as népdal jósolta. Nem kisebb a tét, mint megszentelni a mai Magyarország szellemi és lelki fővárosának főterét, szellemi és lelki központjának közepét.

Debrecen városának Istenben és a Szent Koronában bízó cívisei Szent Korona szertartásra hívják mindazokat, akik számára a nemzet feltámadásának és felemelkedésének ügye fontos, akik azonosulni tudnak az ünnepi alkalom méltóságával, szellemiségével.

Éppen negyedszázada, 1980. szilveszterének éjszakáján, Budapesten tartották a nemzet sorsáért felelősséget érző magyar értelmiségiek Pap Gábor vezetésével az első Szent Korona szertartást. Ezt követte a Kaposmérőn megtartott szertartás 1994-ben, majd 2000-től egymást követték a Szent Korona misztériumjátékok.

A szertartás az ország és a Szent Korona “testének” ébresztésével, a mélyben szunnyadó erők mozgósításával a nemzet nemesítését szolgálja, és túl is mutat a nemzet céljain: a Szent Korona képi programja egyértelműen mutatja, hogy a magyar király és vele a nemzet hivatása a gyógyítás, a világ súlyos betegségeinek orvoslása (Szent Kozma és Szent Damján orvos-szentek a Szent Korona abroncsán).

Rockszerda