Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány jelezte: azonosították a március 15-én Gyurcsányt kifütyülő tömegből a kemény magot, akik szerinte az agrártüntetéseken is felbukkantak. Az ombudsman szerint nem határoz meg jogszabály olyat, hogy “kemény mag”, nem tér ki olyasmire, hogy ki az aki fütyül, kiabál. Csak az számít, hogy amit az illető csinál, az bűncselekmény vagy szabálysértés-e. Ezeket a felvételeket csak ebből a célból lehet felhasználni.

Garamvölgyi László: Minden demonstrációról készül felvétel

– Legális-e, hogy a rendőrség (erre utal Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány nyilatkozata) felvételeket készít politikai demonstrációk résztvevőiről, és azokat hosszabb ideig archiválja? Nem kéne-e ezeket a felvételeket 24 órán belül megsemmisíteni? – kérdezte az MNO Garamvölgyi Lászlót, az ORFK szóvivőjét.

– Nem kell 24 órán belül megsemmisíteni a felvételeket. Az 1994. évi XXXIV. törvény, a rendőrségről szóló jogszabály 42. szakasza lehetővé teszi, hogy a rendőrség a demonstrációkról felvételeket készítsen. Ezeket a felvételeket 6 hónapig őrzi a rendőrség, ezután kell megsemmisíteni abban az esetben, hogy ha a felvételen olyan cselekmény nem látható, amely szabálysértésre utal vagy büntetőeljárás megindítására ad indokot. Van még egy törvényhely, amely még a 6 hónapos határidő kitolását is lehetővé teszi, ha olyan történelmi dokumentációról van szó, melyet a levéltári törvény rögzít. Ez nem ilyen eset.

– Gergényi Péter március 15-ét követő sajtónyilatkozatában közölte, hogy van egy bizonyos “kemény mag”, amelyik felbukkant az agrártüntetésen, és ugyanezek a március 15-i rendezvényen is azonosíthatóak: ők fütyülték ki a rendőrfőkapitány szerint Gyurcsány Ferencet. Hogyan azonosíthatta legális körülmények között a rendőrség a szabálysértést el nem követő tüntetőket?

– Azt, hogy van egy “kemény mag”, a rendőrök személyesen tudják. Ehhez nem kell külön dokumentáció. Más helyzet, ha valamilyen bűncselekmény vagy szabálysértési tényállás merül fel.

– Ha egy állampolgár rendszeresen megjelenik az ellenzék rendezvényein, a március 15-én történtek tanúsága szerint, a rendőrség nyilvántartásába és érdeklődésének homlokterébe kerülhet anélkül, hogy bármilyen szabálysértést követne el. Hol érvényesül a rendőrség politikamentes szerepe?

– Szerintem ez belemagyarázás és azt sugallja, mintha a rendőrség célirányosan dolgozna föl rendezvényen megjelenő csoportokat vagy személyeket. A törvényben, ahogy idéztem is, nincs benne, hogy kinek a rendezvényén kell felvételt készíteni. Nem is vizsgálhatja a rendőrség, hogy mi a célja a rendezvénynek, ezt a gyülekezési jogról szóló törvény is – nagyon helyesen – kizárja. A törvény a szervezőknek különböző feladatokat ír elő, és meghatározza felelősségüket. A rendőrségnek teljesen közömbös, ha egy demonstráció legális, hogy milyen oldalról szervezték. Nem arról van szó, hogy valakikről felvételek készülnek. Minden demonstrációról készül felvétel. Van, amit kiértékelnek és napokon belül megsemmisítenek. De ne felejtsük el: a jogszabály 6 hónapon belül teszi kötelezővé a megsemmisítést.

– Gergényi Péter nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy a rendőrség összevetette a gazdademonstráción részt vevő személyeket a március 15-i rendezvényen tiltakozókkal. Nyilatkozata, mely szerint ugyanazok a személyek bukkannak fel mindkét helyszínen, egybevág azzal a vitatott koncepcióval, melyet a kormánypártok sugallnak. Nevezetesen, hogy a gazdademonstráció mögött politikai körök húzódnak meg. Az ellenzék ezt cáfolja. Gergényi gyakorlatilag állást foglalt egy politikai vitában. Másrészt nyomásgyakorlásként értelmezhető, hogy a rendőrség politikamentes szerepéből kilépve mintegy üzeni: figyelünk titeket.

– Rosszul dolgozik az a rendőrség, amelynek nincsenek adatai a rendbontókról. Mint a budapesti rendőrség első számú vezetője, a főkapitány jól tájékozott. Nem sugall olyat, hogy kik vannak az egyik rendezvényen, kik a másikon. Ha ez tény, ebben nincs politikai állásfoglalás. A tábornok úr álláspontom szerint annyit mondott, hogy van egy “kemény mag”, amelyik rendszeresen felbukkan a rendezvényeken. Nem tette hozzá, ebben biztos vagyok, hogy milyen rendezvényeken. Azt sugallni, hogy ő állást foglal egy neutrális testület nevében, szerintem nem állja meg a helyét.

– Azt nyilatkozta a rendőrfőkapitány, hogy ugyanazok a személyek bukkantak fel az agrárdemonstráción, mint március 15-én. Tehát megnevezte a rendezvényeket.

– Ha ő azt állítja, hogy egyik rendezvényen is vannak adott személyek, s a másikon is, az egy egyszerű ténymegállapítás. Számunkra teljesen mindegy, hogy ezt melyik oldal szervezi. Túlzásnak tartom, hogy azt kérjük számon a rendőrségtől, ami az alapfeladata. Nem tudom értelmezni, hogy politikailag állást foglalt volna a főkapitány.

– Készít-e a rendőrség felvételeket más körök rendezvényein, így a Kendermag-tüntetésen vagy a Budapest Parádén?

– Butaság ezt így címkézni. A rendőrségnek, ismétlem, teljesen közömbös, hogy kik szerveznek egy rendezvényt. Ha a rendőrségnek lehetősége van arra, hogy rögzítse a történteket, természetesen a garanciális körülmények betartásával, akkor ezt megteszi. Az 1989. évi III. törvény pontosan meghatározza, hogy mikor, kik és milyen körülmények között szervezhetnek demonstrációt. Ha a törvény szerint létrejön egy demonstráció, az akkor legális. Ez a kérdés tehát eleve prejudikál.

Péterfalvi: Szó sincs róla, hogy a rendőrségnek joga lenne listázni

Szó nincs róla, hogy a rendőrségnek joga lenne listázni, ki az, aki erre vagy amarra a tüntetésre jár. A felvételeket 6 hónapig tárolhatják, de nem annak a megállapítása céljából, hogy megállapítsák, kik milyen tüntetésekre járnak – nyilatkozta az MNO-nak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. 6 hónap után is lehet felvételeket tárolni, de csak azt a felvételrészt, amelyen bűncselekmény megtörténtét rögzítik: ezt az eljárás befejeztéig meg lehet őrizni. Viszont a rendőrség olyan jellegű szétvágását és archiválását az anyagnak nem teheti meg, amelynek az a célja, hogy “itt a személyek jól felismerhetőek, elteszem, hogy ezen a tüntetésen ezek voltak, a következőn kik voltak, és akkor majd össze tudjuk vetni”. Erre nem ad lehetőséget a rendőrségi törvény – jelentette ki.

Péterfalvi az MNO-nak elmondta: Nem határoz meg jogszabály olyat, hogy “kemény mag”, nem tér ki olyasmire, hogy ki az aki fütyül, kiabál. Csak az számít, hogy amit az illető csinál, az bűncselekmény vagy szabálysértés-e. Ezeket a felvételeket csak ebből a célból lehet felhasználni.

Előrebocsátva, hogy a március 15-i ünnepek alatt külföldön tartózkodott, s az eseményekről csak az újságokból értesült, Péterfalvi nyomatékkal leszögezte: az adatvédelmi gyakorlat az intézmény 1995-ös létrejötte óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a demonstrációkon készített rendőrségi felvételeket a lehető legsürgősebben meg kell semmisíteni, ha bebizonyosodik, hogy nem tartalmaznak jogsértő cselekményre vonatkozó információt, s így hatósági vagy egyéb eljárásban nem kerülnek felhasználásra. Az adatvédelmi törvény világosan kimondja, hogy meghatározott célból lehet személyes adatot kezelni jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében – hangoztatta Péterfalvi.

(Forrás: MNO)

Rockszerda