Hazájuknak Erdélyt tekintik, de egyre erősebb a regionális identitásuk az erdélyi magyaroknak. A legfrissebb közvélemény-kutatásból az is kiderül, ki a legnépszerűbb politikus Erdélyben.
Rreprezentatív, nagy mintás felmérés készült az erdélyi magyarok körében a nemzeti identitásról, illetve az anyaországi viszonyról.
Idén nyáron a Bálványos Intézet, illetve a Transylvania Inquiry közvéleménykutató cég kérdezőbiztosai 1218 erdélyi magyar háztartásba kopogtattak be, hogy pontos képet kapjanak – többek között –
a hazáról, a nemzetről, a magyar állampolgárságról alkotott nézetekről, és a magyar választáson való részvételi szándékról.
Az eredményeket Kolozsváron mutatta be Kiss Tamás, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa, valamint Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, akik a változások nyomon követése érdekében az előző (2007-es, 2010-es, 2013-as, 2016-os és 2019-es) témába vágó közvélemény-kutatások eredményeivel is összevetették.
A teljes felmérés megtekinthető itt: PowerPoint-prezentáción [1], vagy PDF-formátumban [2].
Az identitásstruktúra stabilnak mondható, viszont van néhány fontos téma, melyből érdekes következtetések vonhatók le. Ezek elsősorban az intézményes változásokkal, például a magyar állampolgársággal állnak összefüggésben.
Továbbra is konszenzus van abban, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzethez tartoznak (4% vallja az ellenkezőjét), ugyanakkor a relatív többség nem tartja magát a román nemzet részének. Ebben a kérdésben az igen válaszok növekedtek az elmúlt években. Az is kiderült: a román nemzettagságnak nincs érzelmi töltete, inkább csak arról van szó, hogy a nemzethez való tartozás kérdését területileg értelmezték a válaszadók – részletezte Kiss Tamás.
A haza vagy szülőföld alatt a legtöbben Erdélyt értik,
Romániát felmérésről felmérésre egyre kevesebben nevezik hazájuknak/szülőföldjüknek.
Kiss Tamás szerint ebben a kérdésben a múlt rendszerbeli diskurzus hatása tükröződik vissza, amikor a haza az erdélyi magyar nyilvánosságban mindig Romániának számított, az értelmiség által (például az irodalomban) használt szülőföld pedig Erdélyt vagy a szűkebb értelemben vett régiót.
Az Erdély-központúság megtorpanni látszik a kisebb régiók előnyére. A regionális identitás megerősítésére irányuló kezdeményezések éreztetik a hatásukat, elsősorban a Székelyföldön, a Bánságban és a Partiumban. Ugyanez meglátszik abban is, hogy egyre többen kötődnek a székely zászlóhoz, míg a magyar vagy a román lobogóhoz egyre kevesebben.
A nemzeti hovatartozás kérdésében nincs változás, de érdekes, hogy a magyarsághoz való tartozás konszenzuális kritériumai között megjelent a magyar állampolgárság. Sokak szerint
az igazi magyarok magyar állampolgárok is,
ami hosszú távon fölösleges nyomás alá helyezheti azokat, akik nem akarnak magyar állampolgárságot kérni, állapította meg Kiss Tamás. Hozzátette: a magyar demokrácia megítélése sem változott az erdélyi magyarok körében, holott ez vitatott kérdésnek számított az elmúlt időszakban.
A felmérésben négy tényszerű kérdéssel ellenőrizték, hogy mit tudnak a romániai és a magyarországi politikáról az erdélyi magyarok, egyáltalán mennyire követik nyomon az aktualitásokat, az adatokat pedig a 2013-as eredményekkel vetették össze – közölte Toró Tibor.
Romániát illetően nincs nagy változás, azonban
a magyarországi politikában való jártasság nagyot zuhant.
Az egyik hipotézis szerint ennek az az oka, hogy jelenleg lényegesen komplexebb a pártpolitika, mint 2013-ban volt. Emellett az is feltételezhető, hogy egysíkúbbá vált az erdélyi magyarok tájékozódása. A magyarországi kormánypárt narratívájával függhet össze, hogy az ellenzék alatt továbbra is Gyurcsány Ferencet értik, aki mellesleg a legkevésbé szimpatikus politikusnak számít, más ellenzéki politikusokat kevésbé ismernek.
Orbán Viktor ismertsége és népszerűsége továbbra is töretlen (94%-os).
Ő a legnépszerűbb politikus Erdélyben, még Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is megelőzi (89%). A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi (45-45 százalék).
Végezetül egy utolsó fontos témában is megkérdezték az erdélyi magyarokat, akik közül 60% igényelte a magyar állampolgárságot (25 százalék nem is szándékozik igényelni): szavaznak-e a magyarországi parlamenti választáson, és amennyiben igen, kire? 2016 óta nem változtak a pártpreferenciák Erdélyben.
Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy szavazna a magyarországi országgyűlési választásokon,
ami a felnőttkorú lakosság 28 százalékát teszi ki. Ez az arány valamivel alacsonyabb mint 2016-ban, de magasabb a 2012-es és 2013-as és 2019-es eredményeknél. Túlnyomó többségük a FIDESZ-re szavazna (83 százalék). A második legnépszerűbb párt a Jobbik, 4 százalékkal. Az biztos, hogy ellenzéki összefogás Erdélyben nem ad egy plusz löketet az ellenzéki szavazók mobilizációjára.
A megkérdezett választani szándékozó erdélyi magyarok 57 százaléka van tisztában a választási folyamattal, de fele jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrával. Ez magyarázattal szolgál arra, hogy miért volt annyi érvénytelen szavazat az előző választások alkalmával.
A felmérés következtetései közül kiemelhető, hogy a kisebb területi egységek, mint a Székelyföld, a Partium, illetve a települések jelentősége emelkedik, míg Erdély jelentősége a szülőföld vonatkozásában hullámzik, a haza tekintetében pedig 50 százalék körül tetőzik. Ez az össz-erdélyi magyarságtudat fokozatos kiürülésével állhat összefüggésben.
Hunhír.info – Foter.ro