A Nyugati pályaudvarra gondolva, elsőként jobbára a francia Eiffel mester jut eszünkbe. Úgy tudjuk, hogy a pályaudvarnak ugyanaz volt az atyja, mint a híres párizsi toronynak. Pedig nem. Az építkezés főembere nem ő volt.

Ünnepeljük meg Gyengő László (1841-1884) születésnapját!

Ennek a 43 esztendősen elhunyt férfiúnak – feltételezem – kevesen ismerik a nevét, pedig mindazzal, aminek készültét felügyelte, alighanem csaknem valamennyi magyar találkozott már. Gyengő László mérnök volt, vasútépítési szakember, annak idején ő képviselte a párizsi Eiffel-céget Magyarországon.

Eiffel…

Ezen a néven jobbára csak egy párizsi tornyot ismerünk, ami az 1889. évi párizsi világkiállításra készült, s tudható róla, hogy az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna – de a nagy sikerre való tekintettel közkívánatra meghagyták.
Azóta is a francia főváros egyik legdíszesebb jelképe. A dátumok összevetéséből láthatjuk, hogy Gustav Eiffel világhíres művét hősünk, Gyengő László már nem érte meg.

De kezdjük az elején, aztán majd csak összeérnek a szálak.

Gyengő László Viktor vasúti mérnök volt, több vasútvonal kiépítésénél volt építésvezető, például a Pest-Losoncz-Besztercebánya vonalnál, a Pest-Hatvan közti szakaszon és még másutt, ráadásul részt vett a Tisza-szabályozás munkálataiban is. Feltétlenül megemlítendő, hogy azon bizottságnak is tagja volt, amely az akkor már hivatalos állami nyelvet, a magyart bevezettette a vasúti munkálatok területén is, bár a híres vasúti tevékenység, a krampácsolás (egyféle vasúti pályamunka, amelyet egykor kézi erővel végezte) elnevezése gyaníthatóan nem az ő nyelvújításának eredménye. De ez részletkérdés: az ő segítségével épített vonalakon még ma is utazhatunk, s a kalauz is magyarul beszél.

Aztán egy rossz mozdulat: Gyengő Lászlót vasúti baleset érte, s amputálni kellett az egyik lábfejét. Mindez nem szegte kedvét, s beszállt az akkor még nem létező Nagykörút építésébe – persze szigorúan a vasútnál maradva. Márpedig vasúti szempontból akkor ezen a vidéken még csak az indóház állott.

Tulajdonképpen azt építették körbe a mai Nyugati pályaudvarral, s mikorra elkészült, akkor bontották le a régi indóházat. A kivitelezés irányító mérnöke Gyengő László volt. Az építkezés kivitelezői részvénytársaságok voltak: a francia Schneider, Fives-Lille, Eiffel cégek, és a Vitkovic-féle magyar vasmű. Eiffel irodája volt a fővállalkozó a tetőszerkezet nagy fesztávú elemeinek E. Polonceau által kikísérletezett rendszerét alkalmazta. És említsük meg még a tervezőt is, ő August W. De Serres volt, az Osztrák–Magyar Államvasutak bécsi központi építészeti tervezője. A Nyugatiról szólva az idegenvezetők a párizsi torony miatt mindig megemlítik Eiffel nevét – mi azonban gondoljunk a munkálatokat összehangoló magyar mérnökre, Gyengő Lászlóra is.

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info