Leginkább pszichológusok a megmondhatói, milyen feszültségoldó a humor, pláne a politikai. Mindig is terjed minden tiltás ellenére – sőt talán leginkább éppen akkor. Hogyan is írja Reményik Sándor? „Szól a cenzor: Ez férfimunka volt, / Ma nem olvasta senki e lapot! – / S szól a fehér lap: tévedsz, jó uram, / Látatlanul mindenki olvasott!”
Így volt ez 1919-ben is, a Lenin-fiúk 133 napja alatt is. Itt vannak erre eklatáns példaként Tóth Tihamér akkori naplójegyzetei. Elöljáróban: Tóth Tihamér a budapesti Központi Papnevelő prefektusa volt ez időben, s az egész vörös rémuralmat Budapesten élte át.
Lássuk feljegyzéseiből, milyen is volt az akkori gyilkos pesti humor!
1919. ápr. 4. A katonák, Pogány ellen tüntetve, ezt énekelték:
„Kis kertembe Pogány Jóskát ültettem: / Éjjel nappal vitrollal öntöztem. / Mégis kinőtt keze, lábam, szakálla. / Kötelet a Pogány József nyakára!”
Ápr. 23. A pesti akasztófahumor nagyban dolgozik. Pl. Miért vették be Garbait is a tanácsba? – Azért, hogy legyen valaki, aki szombaton is aláírja az aktákat. – Más: Miért emelték fel a borbélyok a borotválás árát? Azért, mert most rengetege a megnyúlt arcú ember, s így több velük a munka.
Ápr. 25. Hány elemből áll a burzsuj? Az nem áll egyből sem most, csak fél-elemből áll. És hány elemből áll a proletár? Az meg két elemből áll, elem-elemből (t. i. amit csak látok, azt elemelem).
Máj. 2. Mit csinál most Kun? Hát a napjait „számueli”. És mit csinál Számueli? Hát „kunja” az életét. – Más. Linder kiment a frontra: miért? Mert nem akar katonát látni. – Miért nincs szövet most Pesten? Mert nagy a „len-ínség”.– Miért csuktak be a fogorvosok? Mert Pesten az emberek a szájukat sem merik kinyitni. No ez utóbbi már kissé elavult, mert este az utcán már kezdték letépni a vörös plakátokat. Ó, hogyan dobog a szívünk!
Máj. 8. Jóformán viccekből él már egész Pest. Ujabbak: A lipótvárosi lakósok beléptek a sírásók szervezetébe, mert nappal sírnak, éjjel meg ásnak (ássák féltenivalójukat). Ezentúl nem szabad mondani, hogy vágómarha, hanem „Vágó elvtárs”.
Máj. 11. Mi a különbség a honvéd és a vörös katona közt? A honvéd jelszava ez volt: A haza mindenekelőtt: a vörös katonáé: Mindenekelőtt haza! – Miért utazik Kun Béla villamoson? Hogy megszokja a lógást! – Hogy szerette Kun Béla Magyarországot? Határtalanul! – Hogy altatják a Lipótvárosban a kicsinyeket? Tente baba tente, jön már az entente. –Mi a különbség a 48-as harc és a mostani közt? Akkor Bem apó volt a parancsnok, most Bőm apó. – Mi a pajesz neve magyarul? Kunkormány (olvasd Kun-kormány).– Magyarország a történelemben mikor züllött le leginkább? Kun László alatt és Kun Béla alatt stb.
Máj. 17. Dehát különben is mi a különbség a bor meg a május 1-i ünnepség közt? Hát csak az, hogy a bor bakavidító, a májusi ünnep pedig bikavadító. – No még egy! Mi a különbség a pesti szobrok és a proletár közt? A pesti szobrok emlékoszlopok, a proletár meg azt mondja, hogy: elmék, oszt lopok!
Máj. 23. Kun mire szeretné magyarosítani a nevét? ma Kun, de már legjobban szeretne Kin (kinn) lenni – a bajból. – Miért sorozzák a vörös hadseregbe csak a lovakat és öszvéreket?
Mert a szamarak már úgyis önként jelentkeztek. M Ki volt az első kommunista a világon? Mózes, mert ő mondta a zsidóknak: Be a Vörösbe!
Máj. 31. A diákoknak most már csak egy társasjátékot szabad játszaniok: „Kun a bárány, Bőm a farkas!” Máj. 1-jén a köröndön négy óriási vörös gömb volt. Mi ez? No, négy proli vezér szobra. (négy hólyag).
Jún. 3. Az operában a Walkürök-et adták. Egyik hallgató: Te, mi az a Walkür? Mi? – feleli a másik. Megint valami burzsuj-huncutság, mint a pedikür, meg a manikür! Ugyanott: Nagyban énekel a kar. Az egyik néző feláll: Abbahagyni, abbahagyni! Mit kiabál itt annyi egyszerre?! Válasszanak egy bizalmit és az adja elő, hogy mit akar a többi is mondani!
Szó volt róla, hogy Kun szobrot kap, de anyaghiány miatt legjobb volna valamelyik pesti szobrot átalakítani. Melyiket? Végre megállapodtak, hogy a Vörösmartyt, azon ugyanis sok proletár énekel és a nevében is benne van a vörös. Az ám, de az utolsó pillanatban veszik észre, hogy a szobron ez áll: Hazádnak rendületlenül! Hát ezzel mi lesz? Végül valakinek megjön a mentő ötlete, hogy csak egy betűt kell kijavítani és akkor egészen illik a proletárdiktatúrához: „Hazudnak rendületlenül!” Bőm ki akar tüntetni egy vitézt! Nekem kérem már a nagy háborúban volt mindenféle érmem, kis ezüst, nagy ezüst, arany, de mindet elvették – mondja szomorúan a vitéz. Ne búsulj fiam, majd adok én olyan kitüntetést, amit el nem vesz senki – mondja Bőm és odanyújt neki egy fehér kétszáz koronásat. – Mi lesz Kun Béla megszólítása, mihelyt király lesz? Seine Pajestät!
(A kommunizmus napjaiban a Központi Papnövelde falai között. Dr. Tóth Tihamér naplójegyzetei. 1831-1931. Jubileumi Emlékkönyv. Kiadja a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája. Budapest, 1931. 105., 107., 109., 110., 111., 112. old.)
Azoknak, akik valamelyest is ismerik az akkori időket, nem lesz persze nehéz kitalálniuk, kikről is van szó konkrétan a fentebbi feljegyzésekben. Ezek is mutatják, mennyire nem lehetett megvezetni mindazokat, akik már akkor sem kértek se a kommunistákból, se a szocialistákból, de legfőképpen azokból, akik mögöttük álltak.
Százegy éves feljegyzéseket idéztünk. Vajon a mai vörös-kék Budapestről is születnek ilyenek, vagy majd fognak?
Ifj. Tompó László-Hunhír.info