“Felhívom a T. Emberi Jogi Bizottság figyelmét arra is, hogy a jogállami és demokratikus rendőrség mellett, az emberi jogok biztosítása és védelme mellett kiálló legfontosabb szervezet, a Tettrekész Magyar Rendőrök Szakszervezete és annak vezetője, Szima Judit ellen szabályos hadjárat folyik. Mára egyértelművé vált a Magyarországot diktatúrává tenni akaró, kormányközeli erőknek azon szándéka, hogy a TMRSZ-t hazug indokokkal feloszlattassák, Szima Judit és a közel ötezer szakszervezeti tag
rendőr törekvéseit ellehetetlenítsék”.

Tc.
Balog Zoltán úr
Az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának
Elnöke és a Bizottság tagjai részére
Tisztelt Balog Zoltán Elnök Úr!

Folyó év március 15. napján a nemzeti ünnepen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársait és a gyülekezési, véleménynyilvánítási jogukat gyakorló állampolgárokat segítve, jogászi hivatásomat gyakorolva a 2006 ősze óta rendszeressé, szokásossá vált rendőri jogsértések megelőzésében és „kezelésében” vettem részt, Budapest utcáit járva. Az esti órákban a Szent István téren voltam, ahol bejelentett tüntetést követően a résztvevők szerették volna elhagyni a teret. Ezt, azaz a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását követő szabad elvonulást a helyszínen lévő óriási létszámú rendőri erő az egész tér teljes lezárásával akadályozta meg. (Ez „természetesen” már a sokadik durva jogsértés volt, amit az este folyamán tapasztaltunk.)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő kollégámmal a helyszínparancsnokot kerestük meg, aki közölte, hogy a tömeget úgy hajlandó „elengedni”, ha minden egyes személy ruházatátvizsgáláson és igazoltatáson esik át. Ez az „intézkedési kísérlet” jelen panaszom első tárgya. Amennyiben nem világosítottuk volna fel a helyszínparancsnokot arról, hogy erre nincs joga, megtette volna, hogy teljesen indokolatlanul, önkényesen mindenkit – a jogaikat gyakorló embereket „büntetésből” bűnözőként kezelve – ruházatátvizsgálásnak és igazoltatásnak vet alá, „biztosítva”, hogy az ily módon megfélemlített és megalázott állampolgárok többé ne éljenek gyülekezési jogukkal.

Panaszom másik tárgya az a helyszínparancsnoki hivatkozás, amelyet már sokszor hallottunk nemzeti ünnepeken : „az Országos Rendőrfőkapitány fokozott ellenőrzést rendelt el”, s ezért van lehetőség a motozásra, igazoltatásokra, az emberi jogok egyébként jogellenes korlátozásaira. A nemzetközi emberi jogi egyezmények és az ezekkel összefüggő joggyakorlat szem előtt tartásával megállapítható, hogy egy ilyen „gumiszabály” (még ha szerepel is a Rendőrségi Törvényben) nem értelmezhető úgy, s nem lehet ok arra, hogy minden alapvető állampolgári jogot semmibe vegyenek! Kérem a Tisztelt Emberi Jogi Bizottságot, tekintse át a Rendőrségi Törvény e rendelkezésére vonatkozó gyakorlatot, és tegye meg a szükséges intézkedéseket – végső soron jogszabály-módosítás előkészítését – hogy ilyenfajta rendőri önkényre, az emberi jogok tényleges gyakorlásának a végrehajtó hatalom általi „rendszabályozására” ne legyen lehetőség Magyarországon. Az ilyen gyakorlat ugyanis kizárólag totális diktatúrákban fordulhat elő.

Miután végül eltávozhattunk, a Nádor utcán sétáltunk végig Dr. Gaudi-Nagy ügyvéd kollégámmal és kb. harminc további személlyel. AJózsef Attila utca sarkához közeledve kb. ötven rendőr tonfájukat fenyegetően lóbálva hátulról lerohant bennünket, közülük mintegy egy tucatnyi előrerohanva sorfallá fejlődött, a többiek hátulról nyomtak bennünket durván, erőszakosan rugdosva, lökdösődve. Rögtönzött sajtótájékoztatóba kezdtem, amikor a rendőrök megrohamozták a civil embereket, közöttük engem is. Megpróbáltak földre vinni, taszigáltak, lökdöstek elképesztő erőkifejtéssel, rúgást és ütést is éreztem, bár nem kizárt, hogy ez erőteljes taszigálás, lökdösés volt. A lassított filmfelvételeken ugyanakkor látszik, hogy felém is tonfával ütnek, s közben hallatszik, hogy azt kiabálják „adjál neki!”.

Közvetlen közelről könnygázt fújtak a szemembe, mégpedig olyan erejűt és minőségűt, amelynek használata még egyébként jogszerű körülmények között is önmagában is jogellenes, a felhasznált könnygáz azonnali vegyelemzést, vizsgálatot igényel. A durva rendőri bántalmazásra okot nem adtam, azt politikai felhatalmazás vagy megbízás alapján elkövetett szándékos, megfélemlítő támadásnak tekintem, figyelemmel arra, hogy a Jobbik EP-képviselőjelöltjeként néhány órával kampánynyitó
rendezvényünk után bántalmaztak. A jogellenes intézkedésre a parancsot kiadók s azt végrehajtók teljesen tisztában voltak mind a jogellenességgel, mind pedig azzal, hogy jogvédőket (is) és egy képviselőjelöltet bántalmaznak. Ez nem tekinthető súlyosabb cselekménynek, mintha bárki mást bántalmaznának, azonban rendkívüli elszántságról, a hatalom részéről rendkívüli magabiztosságról tesz tanúbizonyságot. Kérem az eset alapos kivizsgálását, a felelősség tisztázását és minden lehetséges lépés
megtételét annak érdekében, hogy hasonló emberi jogi jogsértés soha többé ne fordulhasson elő Magyarországon. Kérem továbbá, hogy az Emberi Jogi Bizottság a jövőben szíveskedjék az eddigieknél sokkal határozottabban kiállni az emberi jogok védelméért és biztosításáért.

Egyebek mellett szükségesnek látom, hogy a hatalmi ágak közötti fékek és egyensúlyok rendszerére is figyelemmel az Emberi Jogi Bizottság részesítse emberi jogi alapképzésben a jelenlegi s a most alakuló új kormány tagjait, államtitkáraikkal s egyéb vezetőikkel együtt, tekintettel arra, hogy a gyülekezési jog, a véleménynyilvánítási szabadság s egyéb polgári és politikai szabadságjogok mibenlétéről sem az igazságügyi tárca vezetőinek sem más illetékeseknek nincsenek alapfogalmaik. Javaslom
továbbá, hogy az Emberi Jogi Bizottság tagjai nemzeti ünnepeinken és más utcai események, bejelentett és spontán tüntetések alkalmával hozzánk hasonlóan járják az utcákat, tartsanak emberi jogi ügyeleti szolgálatot, s tegyenek meg mindent a rendőri jogsértések megelőzésére és feltárására, megbüntetésére. Tarthatatlan helyzet, hogy miközben Magyarországon totális diktatúra, önkény és rendőrállam világos körvonalai bontakoznak ki, az emberi jogok védelme érdekében a jogsértések
helyszínén kizárólag civil jogvédők lépnek fel, s a közjogi méltóságok, közjogi szereplők a történéseket az emberi jogaikat
gyakorló állampolgárok magánügyének tekintik.

Felhívom a T. Emberi Jogi Bizottság figyelmét arra is, hogy a jogállami és demokratikus rendőrség mellett, az emberi jogok biztosítása és védelme mellett kiálló legfontosabb szervezet, a Tettrekész Magyar Rendőrök Szakszervezete és annak vezetője, Szima Judit ellen szabályos hadjárat folyik. Mára egyértelművé vált a Magyarországot diktatúrává tenni akaró, kormányközeli erőknek azon szándéka, hogy a TMRSZ-t hazug indokokkal feloszlattassák, Szima Judit és a közel ötezer szakszervezeti tag
rendőr törekvéseit ellehetetlenítsék. Ez a törekvés tökéletesen beleillik abba a folyamatba, amelynek lényege a rendőrség és az
állampolgárok mesterséges egymás ellen hergelése, a rendőrség politikai kézi vezérlésének zavartalan biztosítása, a jogállami rendőrségi modell helyett az önkényen, a diktatórikus módszereken alapuló rendőrség megerősítése. (A TMRSZ elleni hadjáratról ld. például a 168 óra eheti számát.) Kérem a Tisztelt Emberi Jogi Bizottságot, hogy a Szima Judit elleni koncepciós büntetőeljárást szorosan figyelemmel követni, s a jogszerűen, kiválóan működő szakszervezet feloszlatását megakadályozni
szíveskedjenek.

Tisztelt Elnök Úr!

Az emberi jogok magyarországi helyzete mára tarthatatlanná vált. Erre figyelemmel, meggyőződésem szerint minden felelősségteljes közjogi méltóságnak, pártnak, civil szervezetnek minden lehetséges lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jelenlegi, szinte „rendkívüli állapot” megszűnjön, megakadályozzuk a totális diktatúrákra jellemző, állami jogkorlátozó, az emberi méltóságot és az emberi jogokat sárba tipró intézkedések folytatását, és helyreállítsuk a demokráciát és a jogállamot.

Ehhez igen fontos lenne, hogy az emberi jogok biztosítása és védelme iránt elkötelezett erők – így az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága – világossá tegyék, hogy a véleménynyilvánítási, gyülekezési vagy egyesülési jogaikat gyakorló magyar állampolgárok nem valamiféle veszedelmes, szélsőséges egyének, akiknek a magatartását az államnak „rendszabályoznia” kell, hanem jogaikat gyakorló személyek, s magatartásuk kereteit kizárólag az Alkotmány és a hatályos jogszabályok jelentik.

Köszönettel és tisztelettel:

Dr. Morvai Krisztina

Budapest, 2009. március 24.

HunHír.Hu