A Fidesz szerint a legsúlyosabb jogsértések nem voltak láthatók március 15-én, mert azok a széles közvélemény számára érzékelhetetlenül, a rendőrség épületében történtek – jelentette ki Balog Zoltán. Az emberi jogi bizottság elnöke hétfőn a parlamentben megköszönte, hogy Budapesten március 15-én „még lehet szabadon énekelni a Himnuszt”, s azt is, hogy nem rendeltek el kijárási tilalmat.
Juhász Gábor szakállamtitkár szerint tudatos provokáció volt a Kossuth téri „ordítozós akció”. Az ellenzéki politikus arról interpellálta az igazságügyi tárca vezetőjét, hogy folytatott-e vizsgálatot a március 15-én történtek kapcsán, s az milyen eredménnyel járt. Balog Zoltán azt mondta: a legsúlyosabb jogsértések nem azok voltak, amelyek látszódtak március 15-én, mert azok a széles közvélemény számára érzékelhetetlenül, a rendőrség épületében történtek, ahol a törvények és jogszabályok megtartása felett őrködő hivatásos rend őrei dolgoztak. Felidézve a történteket úgy vélte: nehezen magyarázható, hogy egy üres tojástartó mennyiben közbiztonságra veszélyes eszköz, s a Sztálin-könyv birtoklásával milyen szabálysértést valósíthat meg valaki.
Az egyik személy ellen lefolytatott eljárás során súlyos rendőri visszaélésekre került sor – mondta Balog Zoltán, hozzátéve: nem tudja másként értelmezni ugyanis, ha az illetőt a rendőrség épületében meztelenre vetkőztetik, guggoltatják, és megakadályozzák hozzátartozói értesítésében. Az eljáró rendőrök, semmibe véve a jogszabályi és egyéb normatív rendelkezéseket, sem inni, sem enni nem adtak nekik, annak ellenére, hogy délelőtt 10-től délután fél 5-ig tartották őket kényszerintézkedés alatt. Az a tény, hogy egyikük mobiltelefonját elvették, s rögzítették a benne tárolt adatokat, nem indokolható a szabálysértési eljárással, s az eljáró rendőr részéről ez a cselekedet akár a bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felvetheti. Törvénytelen az a jogértelmezés, hogy valaki a Sztálin-könyv birtoklásával, valamint nemtetszésének hangot adva szabálysértést követett volna el.
Azt kérdezte a minisztertől, hogy milyen intézkedés történt a szólás szabadsága alkotmányos jogának gyakorlását meg nem engedő rendőrökkel szemben. Elismeri-e, hogy a „lex tojás” nemcsak alkotmányellenes, betarthatatlan, hanem a hatóság részéről mindenféle önkényes intézkedésre is lehetőséget ad? – tudakolta a Fidesz politikusa.
Juhász Gábor, a szaktárca államtitkára válaszában azt mondta, hogy a BRKF vezetői azonnal lefolytatták a szükséges vizsgálatot. Kitért arra, hogy két embert szabálysértés miatt előállítottak, őket nyilatkoztatták, de egyikük sem kérte hozzátartozója értesítését. Orvosi vizsgálatukon sérülésről nem tettek említést, jogaikról és kötelezettségeikről a tájékoztatást megkapták, szükségleteiket jelezhették. Hozzátette: a mobiltelefonban tárolt személyes adatokat nem rögzítették a rendőrök, a fogdaőr megfelelő eligazítás hiányában az előállítás helyett a szigorúbb fogdai befogadási szabályok szerint vizsgálta át az előállítottakat, s szemrevételezte a két férfi testfelületét.
Juhász Gábor szerint motozásra, testüregvizsgálatra viszont nem került sor. Nem szabályszerűen történt viszont az előállítottak étkeztetése, s négy személyt ezért fegyelmi felelősségre vontak – mondta. „Álláspontom szerint a Kossuth téri ordítozós akció Harrach Péter volt bizalmasa, néhai sajtófőnöke, a Heti Válasz volt tisztségviselője előre kitervelt, tudatos provokációja volt” – fogalmazott.
Hozzátette: a Sztálin-könyvnek ehhez annyi köze van, hogy az intézkedésnek alávetett férfi valószínűleg a villamoson utazva ezt szokta olvasgatni. A rendőri intézkedésnek mindenki köteles alávetni magát, az eljáró rendőrökkel szemben külön eljárni nem kell – jegyezte meg. A szabálysértési eljárással szemben jogorvoslati lehetőség van. Ha megállapítják, hogy a rendőrség jogellenes magatartásával kár keletkezett, helye lehet a kártérítésnek is – közölte. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy március 15-én a múzeumkertben meghitt csendben hatezer ember együtt énekelte a Himnuszt.
Balog Zoltán reagálásában megköszönte, hogy Budapesten március 15-én „még lehet szabadon énekelni a Himnuszt”, s azt is, hogy nem rendeltek el kijárási tilalmat. Ezt követően a választ nem fogadta el. Az Országgyűlés 189 igen, 179 nem, 1 tartózkodással azonban elfogadta a választ. A történtek kedden kerülnek napirendre az Országgyűlés emberi jogi bizottságában.
MNO
HunHír.Hu