A Fővárosi Törvényszék 2016. február 26-án jogerős ítélettel mentette fel súlyos testi sértés kísérletének vádja alól azt a két rendőrt (Sz. Tamást és B. Norbertet, utóbbi már nincs állományban, de egy ideig kerületi rendőrkapitány is volt), akik a pótmagánvád szerint a 2006. őszi áldozatok egyik ikonikus alakját, Dukán Dánielt verték össze a Szentkirályi utcában 2006. szeptember 20-án hajnalban.

Később azt állították Dánielről, hogy rendőröket dobált, ennek következtében őt gyorsított eljárásban első fokon 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, közel 40 napot töltött előzetes letartóztatásban. Másodfokon 2 évre enyhítették büntetését, és végrehajtását felfüggesztették, de pártfogói felügyelet alá került, és több évre külföldre menekült.

A 2006 őszi elítélésekkel kapcsolatos, 2011-ben hozott semmisségi törvény jelentős részben Dániel esete miatt született, és ennek nyomán elítélését 2013-ban megsemmisítették. Az ügyészség elzárkózása miatt az egykori áldozatnak kellett vádlottból pótmagánvádlóvá előlépve a vádlottak padjára ültetni a szerinte őt bántalmazókat. A vádlottak kezdettől fogva tagadtak, és összezárták a sorokat a többi rendőrrel együtt.

A másodfokú bíróság teljes körűen hatályban tartotta a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. április 19-én, bizonyítottság hiányára utalással hozott első fokú felmentő ítéletét. A Törvényszék szerint “törvényes és teljes bizonyítékértékelést” végzett az elsőfokú bíróság, nem volt megalapozatlansági hiba.

Kiemelten utaltak arra, hogy azért volt hiteles a a vádlottak védekezése a sértett vallomásával szemben, mert ők az igazmondás terhe alatt annak idején tettek vallomást Dukán ellen, amit azóta is következetesen fenntartottak. Az sem számított, hogy a pótmagánvádlóval egyidejűleg elfogott és szintén bántalmazott másik fiatalember a rendőrökre vallott az eljárásban.

A pótmagánvádlót képviselő ügyvéd, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint a 2006. őszi elítélések semmisségéről szóló 2011. évi XVI. törvény értelmében a rendőrök vallomását nem lehetett volna fenntartás nélkül figyelembe venni. Törvényi vélelem szól, hogy az ebben az időszakban “intézkedő” rendőrök vallomásai és jelentései nem feleltek meg a valóságnak.

Ezzel szemben a másodfokú bíróság a jogerős ítéletében azt mondta ki, hogy a rendőrök vallomásának teljesen mértékben hitelt lehetett adni a bántalmazott jogsértettével szemben és kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy ők akár tettesként, akár pszichikai bűnsegédként elkövették a terhükre rótt bűncselekményt. A hamis vád és bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény pedig elévült velük szemben.

Az orvosszakértő is megerősítette Dukán verzióját: nem tudta kizárni, hogy sérülései az elmondottak szerint keletkeztek. Mint mondta, ököllel vagy könyökkel is fejbe vághatták a fiatalembert, de a rúgás sem zárható ki egyértelműen. Kifejtette. hogy a fejre, a szem környékére mért csapások miatt akár a szemét is elveszthette volna a fiatalember.

Dukán mai napig nem kapott sem kártérítést, sem kártalanítást a meghurcolások miatt. Megverése, ártatlanul történt elítélése és fogva tartása miatti kárigényét bejelentette az Emberi Jogok Európai Bíróságán, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben, a Magyar Állammal és a Fővárosi Törvényszékkel szemben is, de az állami szervek az egyezség elől eddig elzárkóztak, ezért pert kellett indítania, amelyben a rendőrség mindent vitat.

A jogerős felmentő ítélet ellen a vádlottak terhére bűnösség megállapítás és büntetés kiszabása érdekében felülvizsgálati indítványt tervez előterjeszteni a pótmagánvádló, így az ügy várhatóan a Kúrián folytatódik.

Ez az ügy – a botrányos Gergényi-perben született ítélet után ismét – rámutat a 2006. őszi rendőri erőszakkal kapcsolatos felelősségre vonás kudarcára és arra, hogy még mindig vannak bűntetteikért meg nem büntetett rendőrök, illetve olyan áldozatok, akik az őket megillető jóvátételt még nem kapták meg.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Hunhír.info