2009. január 23-án 8:30-kor kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, Markó u. 25. II. em. 201-es nagy tárgyalóban Gőbl György büntető pere. 2006. október 26-án a soproni ügyészségen feljelentéssel éltem a rendőrök ellen, 23-i Budapesti tapasztalataim alapján. Ezt követően ellenem indítottak eljárást, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak büntette miatt – közölte Gőbl György.

“Vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség emelt 2007. április 12-én öt soproni rendőr (hamis) tanú vallomása alapján. Azóta jegelték a koncepciós eljárást. Egész napos lesz a tárgyalás 11 fő a védelem által bejelentett és + 5 fő rendőr tanúval. A bíró Dr. Horváth Ágota, a védelmet Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el” – fogalmazott levelében Gőbl György.

Morvai Krisztina jogász esetleírása

43 éves, főiskolai végzettségű, képzettsége földrajz-biológia szakos tanár. Nős, négy gyermekük van, a legkisebbek kettő illetve három évesek. Édesapaként Anna lányával ő volt GYED-en, most szeretne újra munkába állni, állást keres, de ez az egy éve folyamatban lévő büntetőeljárás miatt eleve reménytelen.

A miniszterelnök elhíresült őszödi beszédének napvilágra kerülése óta Gőbl György a soproni – még jelenleg is folyó – kormányellenes demonstrációk fő szervezője. A rendelkezésre álló adatok arra mutatnak, hogy a hatóságok alaptalan eljárások indításával kívánják „megfékezni” a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság aktív gyakorlására vonatkozó erős késztetését, illetve elnyomni nyíltan vállalt kormányellenességét. A jelenlegivel párhuzamosan másik eljárást is indítottak ellene, amikor Jókai Anna írónő rendezvényére invitáló szórólapokat osztogatott, a helyszínen egyedül tartózkodó felnőttként. A gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt történt megbüntetését fellebbezése alapján a bíróság semmisítette meg, eljárást megszüntető jogerős végzésében rámutatva arra a „meglepő” tényre, hogy egyedül nem lehet gyülekezni.

A jelenleg is folyó büntetőeljárásban csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat ellene, 2007. április 12-én, azaz fél évvel az október 23-i vádbeli cselekményt követően. A cselekmény büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés. A vádirat szerint 2006. október 23-án 13.30 és 13. 50 perc közötti időben a Bp. V. Alkotmány utca Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésénél „….rendőrökkel szemben erőszakosan fellépő tömegből kiválva legalább egy alkalommal kb. 20 m távolságból követ dobott a rendőrségi sorfalba.”

A nyilvánosság számára úgy vált ismertté Gőbl György esete, hogy számos fényképfelvételen és TV dokumentumon jól látható módon feltett kézzel, a nemzeti színű zászlóval a hátán megközelítette az Alkotmány utcát a Parlament irányában lezáró rendőri sorfalat. Elmondása szerint kommunikálni szeretett volna a rendőrökkel, megkérdezni őket, hogy mikor lehet végre megközelíteni a Kossuth teret, a Parlamentet, amelyet gyakorlatilag minden magyarázat nélkül az ünnepnap reggelén lezártak az ünnepelni vágyó magyar emberek elől, megakadályozva, hogy a zászlófelvonást megnézhessék vagy más módon az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc eseményeire a Magyar Parlament előtt emlékezhessenek. Kommunikációs kísérletére válaszképpen a REBISZ kiemelő rendőrei megkísérelték elfogni, azonban Gőbl György olyan sebességgel futott el előlük, hogy a jelenetet TV-n látók számára emlékezetes módon előzte (és ezzel szégyenítette) meg a csúfosan lemaradó rendőröket.

A vádhatóság kizárólag rendőrtanúkkal támasztja alá állítását, miszerint Gőbl György megvalósította a hivatalos személy elleni erőszak minősített esetét. Többszöri bizonyítási indítvány ellenére írásban és határozottan megtagadták a rendelkezésre álló nagyszámú televíziós felvétel beszerzését, hivatkozva arra, hogy arra az eljárásban nincs szükség. A vádlott testvérén kívül a vádhatóság nem hallgatott meg és meg sem kísérelt felkutatni Gőbl György bűnösségét cáfoló tanúkat, s semmiféle más olyan bizonyítékot nem értékelt, amely a bűnösség koncepcióját esetlegesen cáfolta volna. (Gőbl György felhívására 8 tanú jelentkezett, akiket –az eljárás folytatása esetén- már csak a bíróság fog meghallgatni.) Meg sem kísérelte az Ügyészség beszerezni a cselekmény idején az eljáró rendőri egység által készített videofelvételeket, illetve a térfigyelő kamerák felvételeit. Összességében a lefolytatott eljárás során nemcsak a rendőrség, hanem az ügyészség is úgy járt el, mintha feladatuk abban merülne ki, hogy az október 23-i eseményekkel kapcsolatban alátámasszák a kormány és a kormányközeli erők által hirdetett „a csőcselék rátámadt a rendőrökre, ezért kellett durva kényszerítő eszközöket alkalmazni a civil emberekkel szemben” koncepciót. Ezzel szemben a magyar jog világosan előírja, hogy mind a rendőrségnek, mind az ügyészségnek kötelessége az ártatlanságot, a felelősség alacsonyabb fokát illetve az enyhítő körülményeket alátámasztó tények alapos feltárása. Ebben az ügyben ennek a leghalványabb nyoma sem látható.

A Btk. 229. § alapján hivatalos személy elleni erőszakot követ el,

„aki a hivatalos személyt…JOGSZERŰ eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza…”

(kiemelés Morvai Krisztinától)

A Büntetőjog Különös részének tankönyve (Belovics-Molnár-Sinku, HVGOrac, 2005) a következőképpen összegzi a teljesen egyértelmű jogi helyzetet:

„ A félreismerhetetlenül jogellenes eljárással szemben jogos védelemnek van helye, az erőszakkal és fenyegetéssel is akadályozható.” (275. old)

Már csak azért is kötelessége lett volna a vádhatóságnak a filmfelvételek beszerzése, hogy tisztázhassa: jogszerűnek volt-e minősíthető a csapaterős rendőrök eljárása az adott helyen és időpontban. (Vagy esetleg teljesen jogszerűtlen és szabálytalan módon hajigáltak könnygázgránátokat a tömegbe, s védtelen, magatehetetlen embereket csoportosan és brutálisan ütlegeltek a földre víve?) Az eljárás önmagában a rendőri fellépés jogszerűsége-jogszerűtlensége kérdésének teljes felderítetlensége miatt is teljességgel törvénysértő és felháborító. Hasonló jelzőkkel illethető az eljárás egésze, az a tény, hogy a diplomás, négygyermekes családapával szemben egy éve (azóta ez plusz egy év és három hóna) húzzák az eljárást, bírósági tárgyalás egyelőre kilátásban sincs (2009. január 23-ra kitűzve), s közben valódi, törvényes bizonyítási eljárás helyett legfeljebb egy előzetes koncepció alátámasztására szolgáló, önkényes bizonyítás-felvételről beszélhetünk.

Budapest, 2007. október 18.

HunHír.Hu-információ