Az ügyészség kiterjedt nyomozást folytatott a 2006 őszi utcai események földerítése ügyében. A bíróságok meg is állapították, hogy rendőrségi túlkapások történtek, de az elkövetőket nem mindig lehetett azonosítani. Így elmarasztaló ítélet csak kevés született. A 45 perelt rebiszes közül hármat ítéltek el eddig.

A dunaszerdahelyi brutális rendőri támadás körülményeinek feltárását hitelesebben követelhetné a magyar állam, ha a 2006-os budapesti zavargások ügye már nyugvópontra jutott volna. Nem ez történt azonban. A 348 civil ellen indított eljárást 224 esetben ad acta tette a bírói testület, nagyrészt bizonyíthatatlanság okán. 38 esetben született elmarasztaló ítélet. A 45 biztonsági szolgálatos – rebiszes – ügyében indított persorozat eddig 3 elmarasztaló ítéletet hozott.

Egy rendőr elleni ítélet, s annak kétes utóélete háborította fel Gaudi Nagy Tamás ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány tagját. Az a rendőr ugyanis, aki szándékosan eltörte egy megbilincselt ember ujját, felfüggesztett börtönbüntetést kapott ugyan – de mind a mai napig rendőr… Ugyanakkor egy hivatásos tiszt, aki a tévészékház ostrománál biztatta – szavakkal – a tüntetőket, egy év letöltendő büntetést kapott mint „pszichikai bűnsegéd”… Gaudi „statáriálisnak” minősítette a tüntetés után hozott első fokú ítéleteket, ekkor szerint „hisztérikus” volt a bíróságokon a hangulat.

A tények föltárásán dolgozó újságíró „érzése” szerint politikai nyomás is nehezedhetett a tüntetések oszlatása ügyében a rendőrségre. Tényként ezt nem állítja, de érzését az is megalapozza, hogy a rendőrök azonosító nélkül, sokszor símaszkban tevékenykedtek. Ezt a rendőrség nem merte volna “meglépni” felsőbb támogatás nélkül – vélekedett.

A bírósági szakember szerint nincsenek elmaradásban az ítélő testületek. Az ügyészség ugyanis hamar dolgozni kezdett, de bírósági szakba jóval később kerültek az ügyek, és feldolgozásuk folyamatban van.

MR1, Magánhangzó

HunHír.Hu