A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a politikai szabadságjogok érvényesüléséért vívott küzdelmének kiemelkedő sikereként, elégedetten nyugtázta, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – saját és a rendőrség korábbi álláspontjával szakítva – úgy foglalt állást, hogy egy spontán, azaz be nem jelentett tüntetés pusztán a bejelentetlenség hiánya miatt nem oszlatható fel. Az alapítvány leszögezi: a 2006 őszi rendőri jogsértések nagyszámú áldozatainak mielőbbi és mindeddig elmaradt jóvátétele is elengedhetetlen lépés.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) – mint közleményükben írják –, már évek óta küzdött azért, hogy a rendőrség változtasson a nemzetközi jogi normákkal ellentétes eddigi gyakorlatán és ne oszlassa fel a békés jellegű, de előzetesen be nem jelentett tüntetéseket. Többször követelték: gondoskodjanak a megfelelő rendőrségi gyakorlat meghonosításáról, továbbá az érintett jogszabályok módosításáról. A Civil Jogász Bizottság 2006 őszi történésekről készített emberi jogi jelentése is ilyen értelmű ajánlást tett, szemben a kormány által létrehozott Gönczöl-bizottsággal, amely ráadásul a rendőri jogsértések egyik okaként többek között a jogvédő szervezetek folyamatos bírálatát jelölte meg.

Az alapítvány azt reméli, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter irányításával működő rendőrség a minisztériumi állásfoglalásnak megfelelően ezt az elvet a gyakorlatban is alkalmazni fogja és a jövőben nem lép fel a spontán tüntetések békés résztvevőivel szemben, ahogy azt eddig tette. 2006 őszén és tavaly is több alkalommal így oszlatott a rendőrség – például március 15-én a Kossuth térnél, október 26-án a Ferenciek terén és november 19-én a Batthyány-örökmécsesnél tartott – ilyen békés demonstrációk résztvevőivel szemben, sokakat előállítva, eljárás alá vonva. Közülük sokakat megbüntettek, de születtek felmentések is. Az alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei sok ilyen ügyben jártak-járnak el.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 11. cikkének az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga fényében történő helyes értelmezése alapján a belső jogi szabályok szerint bejelentésköteles tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja és egyéb feloszlatási ok nem merül fel – emlékeztet az NJA közleménye. Ezt az alapelvet a rendőrség azért nem alkalmazta eddig, mert korábbi téves álláspontja szerint a Magyar Köztársaságban azt közvetlenül alkalmazni nem kell, mivel a hazai jogszabályok ezzel ellentétes szabályokat tartalmaztak. Az Alkotmánybíróság azonban leszögezte: az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.

Az alapítvány korábban azt is felvetette, hogy a feloszlatott spontán tüntetések szervezői, résztvevői, akiknek békés tüntetését pusztán a bejelentettség hiányára hivatkozással oszlatják fel, éljenek alkotmányjogi panasszal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Rendőrségi törvény 19. § (1) bekezdése szerint a rendőri intézkedés során annak jogszerűsége kétségbe vonható, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. Mivel a Római egyezmény 11. cikke a spontán, de békés tüntetés feloszlatását nem teszi lehetővé, ezért erre hivatkozva felvethető az is, hogy az ilyen jogalapon feloszlatás alá kerülő tüntetés résztvevői jogszerűen tagadhatják meg a rendőri intézkedésnek való engedelmességet – áll az alapítvány közleményében. Amennyiben emiatt velük szemben passzív engedetlenség miatt szabálysértési eljárás indul, akkor nekik azzal lehet védekezniük, hogy egyrészt nem volt jogszerű a rendőri intézkedés, másrészt jogszerűen tagadták meg az engedelmességet a nemzetközi egyezményben foglalt előírást megsértő rendőri intézkedéssel szemben.

Az NJA szerint a rendőrségi gyakorlat helyes irányba történő megváltoztatása mellett a szükséges jogszabály-módosításoknak is mielőbb meg kell születniük. Fontos rögzíteni, hogy az emberi jogok, ezen belül a politikai szabadságjogok érvényesülésének biztosítása és ennek keretében a mostani jogelismerés nem az állam és a kormány kegyúri adománya, hanem az emberek nemzetközi egyezmények és hazai jogszabályok által garantált jogainak gyakorlásához nélkülözhetetlen állami kötelezettségnek megfelelő, magától értetődő, de jelen esetben jogvédők, illetve a civil ellenállási mozgalmak által kikényszerített lépés. Ezúttal elmondható: működött az állami szervezetek civil társadalom által gyakorolt szükséges kontrollja. Önkényes elfogás és fogva tartás miatt indított kártérítési perekben az utóbbi években meghurcolt tüntetők javára a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által elért jelentős kártérítési összegekkel járó sikerek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a minisztérium belátta: a jogsértések jelentős pénzügyi következményekkel is járnak – írják.

A közlemény szerint a folytatás most már az kell legyen, hogy a kormány saját maga helyezi hatályon kívül gyülekezési jogot önkényesen korlátozó, tüntetőkkel szemben „jogi gumibot”-ként alkalmazott, tavaly márciusban életbe léptetett „passzív engedetlenség” büntető szabálysértést. A norma alkotmányellenességének megállapítását a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kérte egy éve az Alkotmánybíróságtól, eddig még döntés nem született. Szükséges továbbá az összes eddigi, spontán és békés, de mégis feloszlatott tüntetéseken eljárás alá vontakkal szembeni eljárások megszüntetése is, illetve a megbírságoltakat mentesíteni kell a jogkövetkezmények alól.

Az alapítvány leszögezi: a 2006 őszi rendőri jogsértések nagyszámú áldozatainak mielőbbi és mindeddig elmaradt jóvátétele is elengedhetetlen lépés. Bár már több, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt károsult első fokon kártérítési pereket nyert rendőri szervekkel szemben, a benyújtott kárigények peren kívül egyezséggel történő rendezése elől a felelős szervek eddig elzárkóztak az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának ez irányú ajánlása és a jogállami elvek követelményei ellenére.

mno

HunHír.Hu