A rendőri tanúvallomások hitelessége több kételyt vet föl a szeptemberi események során a rendőrség által meggyanúsított öt személy ügyében – ez a lényege a Budapesti Nyomozó Ügyészség nem jogerős határozatának. Az ügyészség a nyomozást megszüntette. Az ügy kapcsán felmerül a kérdés: vajon hány hasonló eset volt? Hány embert vettek előzetes letartóztatásba, hurcoltak meg hasonló erejű bizonyítékok alapján?

Szeptember 20-án hajnalban a Podmaniczky utca és a Teréz körút sarkán a Rebisz I. bevetési osztályának beosztottai tartóztatták le azt az öt személyt, akiket csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítottak meg, s akik ügyében most nem jogerősen eljárást megszüntető határozat született. – Aznap hajnalban mind az ötüket előállították, és előzetes letartóztatásba helyezték – mondta Gyurta Tibor, az egyik vádlott, Sz. Sándor ügyvédje. Védence fogva tartását meg is hosszabbította a bíróság, így tíz napot kellett eltöltenie borzasztó körülmények között, bűnözők közé zárva.
Az ügyészség határozatában olvasható: a nyomozás során mindegyik gyanúsított következetesen tagadta, hogy a rendbontásokban részt vett volna, Sz. Sándor például ott sem volt a Kossuth téren.

Az októberi önkormányzati választásokra készülve egy társával plakátokat ragasztottak éjjel, és a munka végeztével telefonon felhívták egy barátjukat, aki figyelmeztette őket: minél előbb menjenek haza, mert a Blaha Lujza tér környéke nem biztonságos. Mivel az éjszakai járatra hiába vártak, gyalog indultak el a Nagykörúton a Nyugati pályaudvar irányába. A Podmaniczky utca sarkán aztán Sz. Sándort elfogták a rendőrök. A másik négy gyanúsított Hatvanból érkezett a fővárosba, hogy részt vegyen a Kossuth téri tüntetésen – derült ki az ügyészségi dokumentumból. Autójukat a Podmaniczky utcában hagyták, egyik ismerősük lakása közelében. A tüntetésről visszatérőben „kapcsolták le” őket a rendőrök, akik később azt állították, kővel és üveggel dobálták a hatósági személyeket. Ugyanez a vád fogalmazódott meg Sz. Sándor ellen is. Az ügyészség rámutat: a gyanúsítottak és tanúik vallomásával szemben kizárólag a rendőrök tanúvallomása állítható, akik tanúkihallgatásuk alkalmával egy fényképalbumból választották ki azokat a fényképeket, amelyeken olyan személyeket észleltek, akiket dobálni láttak: „Azt, hogy miről ismerték fel őket, pontosan mit tettek a gyanúsítottak, a vallomásaik nem tartalmazzák” – olvasható a határozatban. A nyomozó ügyészség megállapítja: vallomásuk ezért nem tekinthető életszerűnek. Mint a hatóság fogalmaz: „nem zárható ki, hogy az egyes esetekben a fényképen lévő személyeket összekeverték másokkal”, különösen az azokban a napokban végzett elfogások nagy számára való tekintettel. Nem zárható ki az sem, hogy egyes személyekre éppen az előállításuk miatt emlékeznek.

Az ügyészség szerint tekintetbe kell venni azt is, hogy a rendőrök az őket ért akkori támadások miatt nem tekinthetők elfogulatlannak. Ahogy írják, „további kételyt ébreszt” a rendőrök vallomásával szemben az is, hogy az elfogásról szóló jelentést nem a Rebisz egységei készítették, ezekből nem derül ki, hogy személy szerint ki intézkedett a gyanúsítottakkal szemben. A nyomozó ügyészség kiemelte azt is, hogy a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekről szóló jelentés több gyanúsított esetében gyakorlatilag szó szerint megegyezik. A szó szerinti egyezések miatt e jelentések tartalma megkérdőjelezhető. Az ügyészség rögzíti: az egyik gyanúsított bűnösségét igazolandó, a nyomozati iratokhoz csatolt fénykép- és videofelvétel bizonyítékként nem használható fel. A felvételeket egyébként előzőleg szakértői vizsgálatnak vetették alá, és a kirendelt szakértő azt állapította meg, hogy ha nem is kétséget kizáróan, mindenesetre nagy fokban valószínűsíthető, hogy a gyanúsított szerepel rajtuk. Az ügyészségi dokumentumban azonban ez olvasható: egy másik eljárás másik gyanúsítottja, A. M. a felvételeken magára ismert.
Gyurta Tibor, Sz. Sándor védője az ügy tanulságait összegezve hangsúlyozta: önmagában már az is nagy dolog, hogy az ügyészség első ízben kimondta, a rendőrség bizonyítékai kapcsán komoly kételyek merülnek fel. Vélelmezhető az érzelmi elfogultságuk, a különböző helyszínen és időpontban elfogott különböző személyekről szóló jelentések szó szerinti egyezése is aggályokat kelt a hitelességgel kapcsolatban. Arról már nem is beszélve, hogy a fotó-, illetve a videofelvételek bizonyító ereje is megkérdőjeleződött.

Kiderült, a rendőrök állításai – nevezetesen, hogy az öt vádlott kővel, üveggel dobált volna – nem bizonyíthatók, vélelmezhetően tévesen azonosították be őket. Ennek kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon hány hasonló eset volt? Hány embert vettek előzetes letartóztatásba, hurcoltak meg hasonló erejű bizonyítékok alapján? – tette fel a kérdést Gyurta Tibor, hozzátéve, reményeik szerint az áttörés értékű ügyészségi határozatban foglaltak iránymutatók lesznek a jövőre nézve is. Ez megalapozná az áldozatok erkölcsi és anyagi rehabilitációját. Az ügyvéd rámutatott: az őszi események nyomán indult koncepciós eljárások sorsokat törtek ketté, egyik ügyfele esetében például, aki levéltárosként dolgozik, a később alaptalannak minősült vád miatt felmerült a lehetősége, hogy eltávolítják munkahelyéről.

HunHír.Hu – MNO (Magyar Nemzet)

HunHír.Hu