A tavaly október 23-ai rendőri akció valószínűsíthetően előre eltervelt büntetés volt; Gyurcsány brutalitásra szólította fel a rendőrséget – állapította meg a Civil Jogász Bizottság jelentésének könyvbemutatóján.
Közel háromszáz érdeklődő előtt mutatta be péntek este a Magyarok Házában Fábry Sándor a Civil Jogász Bizottság könyv formában megjelent jelentését a tavaly őszi események kivizsgálásáról. A könyvben a budapesti erőszakos cselekmények kivizsgálására alakult bizottság a szeptember-októberi emberi jogi jogsértésekről számol be.
Fábry Sándor, a közismert humorista és nemzeti érzelmeit a kereskedelmi csatornán is nyíltan vállaló ember arra kérte a könyvbemutatón megjelenteket, hogy a rettenetes hőségre való tekintettel most ne Trianonról, Csaba királyfiról és a kürtős kalácsról beszéljenek, hanem csak a szorosan a témához kapcsolódó véleményüket fejtsék ki. A későbbiek folyamán kiderült, hogy néhány lánglelkű egyénnek nem jutott el a tudatáig, mit is kértek tőle, amitől néha kissé a Kossuth-tér fénykorát idéző hangulat alakult ki.
Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság elnöke köszönetet mondott mindazoknak az áldozatoknak, akik a jelentés összeállítása érdekében újra átélték megaláztatásukat és meghurcolásukat. Morvai többször is felhívta a figyelmet arra, hogy korszerűbb nemzeti oldal kialakítása a cél. Mint mondta, nem kell félni, hogy liberálisnak tűnnek az olyan gondolatok, mint az emberi jogokért való harc, hiszen a nemzeti oldal átvenni „kényszerült” a baloldali értékeket. Az a hatalom, ami ezekre az értékekre apellálva biztosította uralmát, kardlapozta és gumilövedékkel lőtte az embereket, lovak patáival taposta az emberi jogokat – figyelmeztetett Morvai. A megoldás a pártállástól független összefogás, és az, hogy merjünk nemzetben gondolkodni – fejtette ki a Civil Jogász Bizottság elnöke.
Fábry Sándor elismeréssel adózott a bizottság tevékenysége előtt, hiszen tagjainak ebből sem anyagi haszna, sem egyéb előnye nem származott, legfeljebb bajuk lett több tőle – mondta Fábry. Rohad ma az államgépezetben valami – folytatta komolyan a humorista – valakinek fel kell vállalnia, hogy tegyen ez ellen valamit, ha már azok nem teszik, akiknek a dolguk volna.
Fábry Sándor javasolta, hogy a könyvet jelentessék meg „ponyva” kiadásban is, mellőzve a kimondottan jogászi részeket, inkább az áldozatok elbeszéléseit, meghurcoltatásuknak és megalázásaiknak kálváriáját kéne kiemelni, hogy még szélesebb olvasóközönség is megismerhesse a történteket anélkül, hogy elveszne a jogtudományi részletekben.
A Kádár-rendszer a saját játékszabályait a maga szörnyű módján, de jobban betartotta, mint ezek – mondta Fábry Sándor a közönség egyetértésével találkozva. A humorista-művész a tavaly őszi eseményeket és 1956 történéseit párhuzamba állítva közölte: mindkét alkalommal valami, a fennálló diktatúrára való veszély váltotta ki a túlzott ellenreakciókat. Fábry saját kérdésére, hogy „kinek az érdeke”, egyértelmű választ is adott, politikai megrendelést sejtve az események mögött. Fábry Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy a hatalom minden eszközzel megpróbálta most is szőnyeg alá söpörni a történéseket, de ez, többek között a Civil Jogász Bizottság és a Ne Féljetek Alapítvány miatt meghiúsult.
Mi magyarok hajlamosak vagyunk felejteni – mondta egy kis iróniával a hangjában Fábry.
– Összevernek, megaláznak, seggbeb*sznak, de utána felsegítenek, vállon veregetnek és hazaengednek. Mi meg azt képzeljük, hogy tulajdonképpen segítettek – utalt a rendőrség sunyi technikájára. Fábry követelte, hogy a bűnösök kövessék meg az áldozatokat, s nem is csak erkölcsileg, anyagilag is, hisz oly sokan vesztették el munkájukat, közvetve vagy közvetlenül, de a tavaly őszi eseményekben való részvétel kapcsán. Gyakran olyanok is, akik csak egy békés sétára indultak.
A Civil Jogász Bizottság több tagja különböző aspektusból megközelítve is úgy véli, hogy az október 23-ai rendőri akció valószínűsíthetően előre eltervelt büntetés volt. Mivel Gyurcsány példamutatónak nevezte a túlzottan kemény, jogtalanságokba torkolló rendőri fellépést, gyakorlatilag brutalitásra szólította fel a rendőrséget. A hatályos rendőrségi törvény Boross Péternek köszönhető, regnálása alatt fogadta el az Országgyűlés. Völgyesi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy abból a paragrafusból, mely szerint a ha egy rendőri csapaterő tömegoszlatásra kap utasítást, nem köteles vizsgálni, hogy akit az adott területen talál, az miért tartózkodik ott, nem úgy kellett volna értelmezni, ahogy Gergényi Péter Budapest volt rendőrfőkapitánya értelmeztette rendőreivel.
A Civil Jogász Bizottság Fábry Sándorral egyetemben hangot adott azon meggyőződésének, hogy az október 23-a események – amely elindítója az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése volt – egy országot vertek meg a rendőrruhába bújtatott biztonsági őrök, akik nyelvünket sem bírták teljes biztonsággal. Fábrynak arra a kérdésére, hogy milyen gyakorlati akadálya van annak, hogy Gyurcsányt és Gergényit bíróság elé állítsák, a Civil Jogász Bizottság több szakértőjétől is azt az egybehangzó választ kapta, hogy: semmi. Az is kiderült a beszélgetés során, hogy az ügyészségnek hivatalból kéne eljárást indítania, így tulajdonképpen maga az ügyészség is felelősségre vonható, amiért ezt elmulasztotta. A rendőrség részéről 21, a Btk.-t sértő magatartás történt az őszi események során, ebből a magyar zászló megbecstelenítéséért is minimum két év járna. Hogy mégis mi a magyarázat arra, hogy sorra születnek az ügyészségi megsemmisítő határozatok, Juhász Imre azt a választ adta, hogy az ügyészség is egy „maradvány”, hiszen parancsra működik. Az ügyészség magasabb pozíciót betöltő tagjai, vagy a legfelsőbb ügyész saját hatáskörében, illetve felsőbb sugallatra bármilyen ügyet megszűntethet.
A beszélgetésen rávilágítottak még a szovjet emlékmű elbontásával kapcsolatos visszásságokra is, amit a jogászok azzal az egyértelmű kijelentéssel zártak, hogy ha lenne erre szándék mindenkori magyar kormányban, ezt bármikor megtehetné, vagy megtehette volna. Nagy taps fogadta Gaudi-Nagy azon kijelentését, hogy a vádlottak közül csak Budaházy György vállalta büszkén, hogy eltávolította a címert a szovjet emlékműről.
A közel kétórás komoly, sokszor igazi keserű, vagy szókimondó Fábry-humorral tarkított előadást két kedves esemény is színessé tette. Először Morvai Krisztinát köszöntötték kollégái és Fábry Sándor egy óriási nemzeti színű csokorral, majd Gaudi-Nagy Tamásról derült ki, hogy azért késett néhány percet, mert megszületett harmadik gyermeke. Morvai Krisztina még egy turulmadaras zászlót is kapott az ország összes tüntetője nevében, melyet Gonda László adott át. Morvai Krisztina ennek kapcsán ismét kifejtette, hogy kétirányú mozgásra van szükség: az emberi jogok nemzeti tudatba való beépítése mellett másrészről az ősi magyar szimbólumok pontos ismerete is nagy jelentőségű.
pig@ – HunHír.Hu