A vármegyés célja az volt, hogy ha a rendőrök úgy lépnek fel március 15-én, mint október 23-án, s törvénysértő módon súlyos sérüléseket okozva rátámadnak a tüntetőkre, akkor ő eléjük dobja a benzines palackokat, hogy az így keletkezett “tűzcsíkkal” mintegy megakadályozza a rendőri intézkedést, amíg a tüntetők elmenekülnek.
Terrorcselekmény előkészületének is minősülhet a Molotov-koktélgyár miatt gyorsított eljárásban bíróság elé állított fiatalember cselekménye, ezért az ügyet rendes eljárásban kell majd elbírálni – döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB)kedden.
A rendőrség a Nemzetbiztonsági Hivatallal együttműködve március 13-án fogta el azt a fiatalembert, akinek a lakásán benzint, üvegeket és más a Molotov-koktél készítéséhez szükséges eszközöket foglaltak le. A fiatalembert közveszély okozás előkészülete miatt gyorsított eljárásban bíróság elé állították. Ez a cselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Az ügy első tárgyalásán kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Petrovszki György vádlott úgy vallott: valóban Molotov-koktélokat akart készíteni. Erre a Kossuth téren, illetve a Batthyány-örökmécsesnél megismert emberektől kapott pénzt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz tartozó fiatalember.
A vádlott célja az volt, hogy ha a rendőrök úgy lépnek fel március 15-én, mint október 23-án – azaz, mint mondta – törvénysértő módon súlyos sérüléseket okozva rátámadnak a tüntetőkre, akkor ő eléjük dobja a benzines palackokat, hogy az így keletkezett “tűzcsíkkal” mintegy megakadályozza a rendőri intézkedést, amíg a tüntetők elmenekülnek. A fiatalember bírói kérdésre a ténybeli beismerő vallomás mellett is állította, hogy nem bűnös, nem követett el bűncselekményt.
A PKKB azzal az indoklással adta vissza az ügyészségnek rendes eljárásra az ügyet, hogy gyorsított eljárásban legfeljebb nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény bírálható el. A vádlott cselekménye azonban esetlegesen terrorcselekmény előkészületének is minősülhet, ami pedig akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, tehát a bíróságnak nincs hatásköre az ügy elbírálására.
Így a vádhatósághoz kerül vissza az ügy, ahol dönthetnek az esetleges vádmódosításról. A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy döntésével nem kívánt prejudikálni az ügyben. Jogász szakértőink szerint pedig pontosan ezt tette.
HunHír.Hu -mno nyomán
HunHír.Hu