Nyomozó ügyészségnek írt levelében rendkívül visszásnak tartja a Deport-’56, hogy a megtorló jellegű, brutális tömegoszlatásokért felelős budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter – miután saját intézkedéseit szakszerűnek és törvényesnek minősítette – zavartalanul készül a március 15-i várható tömegoszlatásokra.

DEPORT-’56
’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága
1329 Budapest, Pf.:8.
T/F: 405-3665
E-mail: deport56@mail.datanet.hu

Budapesti Nyomozó Ügyészség
1056 Budapest, Belgrád rkp. 5.
Hiv. szám: 1529/2006

Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség!

Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) 2006. október 27-én feljelentést tett a 2006. október 23-án történt tömegoszlatás kapcsán minden olyan eset vonatkozásában, amely a televíziós felvételeken látszik, és kimeríti a hivatalos eljárásban bántalmazás vétségét, vagy annak kísérletét. Továbbá Gergényi Pétert, Budapest rendőrfőkapitányát név szerint is feljelentette, mint ezeknek a bűncselekményeknek a felbujtóját. Az ügyészség más feljelentésekkel egyetemben elrendelte a nyomozást.

A híradások szerint a nyomozás azóta vontatottan halad, és a bűnüldöző hatóságoknak rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeni. Mindenekelőtt azért, mert a tömegoszlató rendőrök nehezen azonosíthatóak, és mindannyian megtagadták a vallomástételt. Nyilvánvaló, hogy ez nem egyenkénti személyes elhatározás következménye, hanem központi utasítás történt annak érdekében, hogy véletlenül se tehessenek terhelő vallomást vezetőikre.

A DEPORT-’56 már feljelentésében jelezte: tisztában van azzal, hogy a tettesek felderítése nehézségbe fog ütközni, mert a rendőrök nem viselték azonosító jelvényüket, ugyanakkor símaszkban voltak, de egyúttal a feljelentés azt is rögzítette: ez a körülmény is arra utal, hogy a bűncselekmény elkövetésére előre készültek.

Éppen ezért rendkívül cinikusnak hangzik, és megingatja az igazságszolgáltatásba vetett hitet az olyan ügyészségi nyilatkozat, hogy:
ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik rendőr bántalmazott, nincs tettes, a parancsnok ha látta, akkor saját magát terhelné, ettől kezdve vagy elmondja, vagy nem. Mi a büntetőjogi felelősséget vizsgáljuk, nem vagyunk a rendőrök munkáltatói. Ebben a hatáskörben a rendőrség folytathat le fegyelmi vizsgálatot az osztag parancsnoka ellen.

Az ilyen nyilatkozat arra utal, hogy az ügyészség elfogadja a bűncselekményeket előre megfontolt szándékkal elkövető rendőrök azon konstrukcióját, amellyel el kívánták kerülni a számonkérést. A jelek szerint törekvésük – legalábbis eddig – sikeres volt, hiszen egyetlen rendőr ellen sem készült vádemelés.

A DEPORT-’56 számára elfogadhatatlan az az érvelés, miszerint az október 23-i tömegoszlatás indokolt volt, és a rendőrség szakmai szempontból helyesen járt, csupán egyes rendőrök követtek el atrocitásokat. Ezzel szemben a valóságban az történt, hogy a rendőrség a televízió épületének szeptember 18-i ostrománál megalázó vereséget szenvedett, amelynek okairól eltérőek a vélemények. Mindenesetre ez a kudarc megalapozta a későbbi “visszavágókat”, amelyek megtorló jellegűek voltak. Ennek jelei már érzékelhetőek voltak a szeptember 19-i és 20-i tömegoszlatások alkalmával, de teljességükben október 23-án bontakoztak ki. Az nem lehet vitás, hogy e “visszavágásokra” magas szintű döntés meghozatalára volt szükség, csupán az képezheti vita tárgyát, hogy ez a döntés még a rendőrségi hierarchián belül született-e, vagy pedig magasabb szintű politikai utasítás előzte meg. Az egyáltalán nem életszerű, hogy a hirtelen “formajavulás” az oszlató közrendőrökben végbemenő változások következménye lett volna.

A DEPORT-’56 szerint az ilyen “visszavágók” nem illeszthetők bele a jogállami keretekbe. Hiszen a későbbi atrocitások elszenvedői között tömegével voltak olyan, eredetileg békés tüntetők, akik televíziós székház ostromakor ott sem voltak. (Hasonló logika érvényesült az 1956-os megtorló jellegű sortüzek alkalmával. Például a Rádió épületének ostromát a Kossuth téri sortűz követte.)

Ha a rendőrség ilyen megtorló jellegű akciókban részt vesz, akkor az utasítást kiadó parancsnokot felelősségre kell vonni. Éppen ezért rendkívül visszás, hogy a megtorló jellegű, brutális tömegoszlatásokért felelős budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter – miután saját intézkedéseit szakszerűnek és törvényesnek minősítette – zavartalanul készül a március 15-i várható tömegoszlatásokra. Erre az a bűnüldözési konstrukció ad lehetőséget, hogy a nyomozás folyik ugyan a rendőri vezetés felelőssége tekintetében is, ám nem személyre szólóan, hanem “ügyekben” rendelték el a nyomozást.

A rendkívül visszás helyzet feloldására a DEPORT-’56 azt indítványozza az ügyészségnek, hogy hallgassák ki tanúként a tömegoszlatásban résztvevő azon rendőröket, akik nem szerepelnek a gyanúsítottak listáján. Mivel a gyanúsítottakkal ellentétben a tanúk igazmondásra kötelezettek, így nagyobb esély volna arra, hogy kiderüljön az igazság, és megtalálják az igazi felelősöket. Egyetlen példa már van is erre, hiszen egy szabálysértési eljárásban tanúként meghallgatott rendőr azt vallotta, hogy felettesi utasítására nem viselt azonosítót október 23-án. (Mellékelve: hirtv.hu. 2007. 02. 28.)

Budapest, 2007. március 12.

Tisztelettel:

dr. Szerdahelyi Szabolcs
a DEPORT-’56 elnöke

HunHír.Hu-információ