Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) birtokába jutott egy olyan, még Kuncze Gábor belügyminisztersége idejéből származó „Feljegyzés”, amely segít megérteni a Kossuth tér lezárása körüli mostani történéseket. A feljegyzés arról szól, hogy miként kell a demonstrációt szervező jogorvoslathoz való jogát kijátszani.

Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) birtokába jutott egy olyan, még Kuncze Gábor belügyminisztersége idejéből származó, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Jogi osztályán született „Feljegyzés”, amely segít megérteni a Kossuth tér lezárása körüli mostani történéseket.

1997-ben a BRFK megtiltotta a METÉSZ bejelentett tüntetésének az adott helyen és időben való megtartását. A feljegyzés arról szól, hogy miként kell a szervező jogorvoslathoz való jogát kijátszani.

„Javasoljuk, hogy a jogszabályban előírt rendelkezésünkre álló idő felhasználásával – amely egyrészt a határozat meghozatalára szóló 48 órára, illetve a kézbesítésre megadott 24 órára vonatkozik – előzzük meg, hogy a szervező a demonstráció bejelentett időpontja előtt 3 nappal bírósági felülvizsgálatot kezdeményezzen.”

Majd részletesen leírja, hogy a rendőrség tiltó határozatát utolsó napon, a délutáni órákban célszerű kézbesíteni, így a szervezőt meg lehet akadályozni abban, hogy még aznap nyújtsa be a bíróságon a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kérelmét. Ez azt eredményezi, hogy a bíróság már csak megkésve tud dönteni.

A feljegyzés azzal fejeződik be, hogy:

„Ezen a törvényben biztosított határidők kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy esetleg szülessen egy olyan, határozatunkat kívül helyező végzés, amelynek alapján az eredeti időpontban megtartható lenne a demonstráció.”

Egy, a napjainkban született belső rendőrségi feljegyzés a következő lehetne:

„Javasoljuk, hogy a rendőrségről szóló törvény 46. §-ban foglalt lehetőséggel élve zárjuk le a Kossuth teret, amellyel elérhető, hogy az ide bejelentett tüntetéseket, érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányát megállapító végzéssel utasítsuk el, amely ellen a szervező nem tud élni a gyorsított bírósági eljárás lehetőségével. A szervezőnek előbb ki kell merítenie a fellebbezés lehetőségét, és csak a másodfokú határozat ellen fordulhat bírósághoz. Az eljárást lassíthatjuk azzal, hogy az iratokat késedelmesen küldjük meg a bíróságra, de egyébként is számíthatunk arra, hogy a bírósági eljárás el fog húzódni, hiszen ebben az eljárásban nem érvényesül a soron kívüliség követelménye, és különösen nem érvényesül a három napon belüli döntés kényszere, amely csak akkor állna fenn, ha a gyülekezési törvény alapján tiltottuk volna meg adott helyen és időpontban a tüntetés megtartását. Ha a szervező a Kossuth tér lezárása ellen közvetlenül terjeszt elő panaszt, amellyel kapcsolatban kénytelenek vagyunk nem végzést, hanem határozatot hozni, javasoljuk, hogy éljünk a jogszabályban előírt rendelkezésünkre álló idő felhasználásával, és az ügyintézési időt harminc nappal hosszabbítsuk meg, a kész határozatot pedig egy hét múlva adjuk postára, így elérhetjük azt, hogy a szervező csak ezután tudja beadni a fellebbezését, és mire megkapja a másodfokú határozatot, amely ellen a keresetet megint hozzánk kell benyújtania, már nem sok reménye lesz arra, hogy a bíróság a tárgyalást 2007. március 15-e előtt ki tudja tűzni.

A törvényben biztosított lehetőségek kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy esetleg szülessen egy olyan, határozatunkat hatályon kívül helyező végzés vagy ítélet, amelynek alapján 2007. március 15-re a Kossuth teret fel kellene szabadítanunk a jelenlegi zárlat alól.”

HunHír.Hu-információ