Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság az első fokú ítéletet, és megszüntette az eljárást I. Norbert és három társa ügyében, akiket október 23-án délután állítottak elő a rendőrök a Deák tér közeléből egy be nem jelentett tüntetésről, majd október 26-án rendzavarásért négy-négy nap elzárással büntette őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont személyek semmiféle szabálysértést nem követtek el egy be nem jelentett rendezvényen, ezért velük szemben jogellenesen rendelte el a rendőrség szabálysértési őrizetüket.

Az érintettek fellebbezései nyomán eljáró Fővárosi Bíróság dr. Szolnoki János vezette tanácsának döntése szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor rendzavarásért elmarasztalta és megbüntette az érintetteket. A bíróság indokolása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos indoklása szerint bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.

A bíróság szerint nem alkalmazható a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó megmozdulások esetében a szabálysértésről szóló törvény azon rendelkezése, miszerint aki rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. „Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat – olvasható a jogerős döntés indoklásában –, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását, másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését is a jogalkalmazó olyan súlyos rendzavarásnak tekinti, amely azonnal rendészeti beavatkozást igényel.”

A bíróság a későbbiekben rámutat: a szabálysértési törvény gyülekezési joggal való visszaélés címén csak a be nem jelentett rendezvények szervezőit rendeli büntetni, azok résztvevőit nem. Tehát, aki elmegy egy be nem jelentett demonstrációra, puszta ottlétével még semmiféle jogsértést nem követ el; a rendőrségnek sincs joga csak ezért előállítani őket – hacsak más jogsértést nem követtek el.

A szabálysértési eljárás indoka és az elsőfokú ítélet alapja I. Norbert és társai esetében az volt, hogy a négy férfi nem tett eleget a rendőri felszólításnak, s nem hagyta el a be nem jelentett tüntetés helyszínét. Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította: az érintettek cselekedeteinek megítélésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az „engedetlenség” (tehát: valaki felszólításra sem hagyja el az adott területet) “önmagában soha nem büntetendő, kivéve, ha az a rendőrt más irányú, a közrend és a közbiztonság érdekében teendő intézkedésében akadályozza”. A bíróság szerint: a be nem jelentett demonstráció résztvevői nem követnek el olyan jogsértést, amelynek abbahagyására a hatóság felszólíthatná őket, a távozásra való felszólítás és minden további rendőri intézkedés is indokolatlan és jogellenes.

A bíróság mindezekre tekintettel kimondta: I. Norbert és társai előállítása és őrizetbe vétele jogellenes volt, miután kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy nevezettek semmiféle szabálysértést nem követtek el.

nol.hu

HunHír.Hu