A DEPORT ’56 nyílt levélben él panasszal a rendőrségi törvényre hivatkozva, hogy jelenleg is zárva tartják a budapesti Kossuth teret. A szervezet úgy véli, jogi abszurditás, hogy Budapest rendőrfőkapitánya megtehet olyat, amit az Országgyűlés csak kétharmados törvénnyel érhetne el.

Szerdahelyi Szabolcs a DEPORT ’56 elnökének vasárnap keltezett, a HunHír.Hu-hoz is eljuttatott levele, melyet a Budapesti Rendőrfőkapitányság részére címzett:

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény eredeti szövege tartalmazott egy 4. §-t, amely azt mondta ki, hogy Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén (Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza) tilos. Az ehhez fűzött miniszteri indokolás úgy érvelt, hogy E rendelkezés az Országházban folyó munka, pl. az Országgyűlés vagy a Kormány zavartalan működését biztosítja.

A törvényhozó nagyon hamar rájött arra, hogy ez a rendelkezés a gyülekezési jog indokolatlan korlátozását jelenti, és ezért a legközelebbi alkalommal hatályon kívül is helyezte azt. A 4. § csak 1989. I. 24-től 1989. III. 14-ig volt hatályban, tehát kevesebb mint két hónapig. Az ezt követő tizenhét évben a politikai demonstrációk leggyakoribb helyszínévé a Kossuth tér vált.

Budapest rendőrfőkapitánya 2006. október 23-án “műveleti területté” nyilvánította a Kossuth teret, amit azóta is lezárva tart, és a 2006. december 9-re, erre a helyszínre bejelentett tüntetés megtartását, erre hivatkozással megtiltotta.

Jogi abszurditásnak tartom, hogy amit az Országgyűlés, csak kétharmados többséggel tehetne meg, azt Budapest rendőrfőkapitánya egyszemélyben megtehesse, vagyis általánosságban és időhatár nélkül betilthasson mindenfajta tüntetést a Kossuth téren. A “szükséges ideig” mint határozatlan jogi fogalom elfogadhatatlan. Szerintem már most sem szükséges a Kossuth tér lezárása, és különösen nem tiltható meg erre hivatkozással az általam december 9-re bejelentett békés demonstráció, amelyet éppen a tér lezárása elleni tiltakozásul szerveztem. A rendőri intézkedés nem szolgálhatja a gyülekezési jog kijátszását.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. Törvény 204. § (1) bekezdésének g) pontja szerint – a honvédelmet érintő törvények alkalmazásában – műveleti terület: az a földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett terület.

Nyugodtan mondhatom, hogy a budapesti rendőrfőkapitány bármilyen nagy ember is, honvédelmi ügyekben nem rendelkezik hatáskörrel és ezáltal Budapesten sem illetékes műveleti területté nyilvánítani az Országház előtti Kossuth teret.

Más kérdés az, hogy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. 46. §-a szerint a Rendőrség a védett személy, vagy a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében, útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja, azonban ezzel a jogával sem élhet vissza, kellő indok nélkül azzal nem élhet, és az esetleges indok megszűnése esetén a közterületet köteles haladéktalanul felszabadítani.

Ha 2006. október 23-ra esetleg elmondható, hogy a Kossuth téren tartózkodó védett személyek biztonsága érdekében a Rendőrség jogosult volt a teret a forgalom elől elzárni, az mára már indokolatlanná vált, és különösen indokolatlan 2006. december 9-én délelőtt 10 és 11 óra között, amikor az Országgyűlés nem ülésezik, és a környéken sehol sem lesz védett személy.

HunHír.Hu