Valaki feltett egy videót fészbúkjára, amint egy budapesti aluljáróban közteresek szorítanak falhoz egy bliccelő férfit. Merthogy milyen dolog egy háromszázötven forintos jegy hiánya miatt vegzálni egy szerencsétlen kispolgárt, ugye?
Tisztázzunk valamit! Aki tömegközlekedési eszközzel szeretne valahová eljutni, egy szolgáltatást vesz igénybe – éppúgy, mint amikor tankol autójába vagy levágatja a haját. Maradva tehát a példánál: már bocsánat, de aki metrón vagy villamosan utazik, vegyen jegyet (háromszázötven forint), és akkor nincs ilyen probléma. Nem a köztereseket kell szidni, ők csak azt tették, amit ilyenkor tenniük kell.
Elképesztő, milyen ostoba emberek vannak. Aki e videót megosztotta nagy felháborodásában (netán ő is jegy vagy bérlet nélkül utazik?), nem tudja, hogy a törvény mindenkire vonatkozik s az efféle bliccelőkből előbb-utóbb könnyen válnak akár zsebtolvajok is? Még a bliccelő üvöltözik és molesztálja a köztereseket? Tipikusan liberális trendi. „Nekem jár, nekem jogom van hozzá…” Ez az ő szava járásuk. S ha tetten érik őket, szidnak mindenkit, de leginkább a rendszert, a kormányt.
„Engedjenek el, nem bántottam senkit!” – rikácsolja a delikvens. De, megbántotta a közrendet, megkérdőjelezte a közteherviselést, megsértette Isten törvényét, a Tízparancsolatot (abból, gyengébbek kedvéért, a hetediket: „Ne lopj!”), egyszóval mindenkit, aki a közrend oltalma alatt áll. Az ilyen ember igenis közveszélyes, viselkedésével súlyosan árt önmagának és mindenkinek. Társadalomidegen, antiszociális lény. „Nekem jár, nekem jogom van hozzá…” Mégis mihez és milyen alapon? Vajon mit szólna egy antikvárius, ha valaki elemelne egy történetesen háromszázötven forintos könyvet polcáról, vagy egy borbély, ha páciense fizetés nélkül óhajtana távozni székéből?
Érdekelne aztán az is, hogy ha mindenki bliccelne, lenne-e tömegközeledés? Nem lehet, hogy csupán azért bliccelhet valaki, mert a többiek megveszik a jegyet, bérletet? Miből gondolják magukról egyesek (nem is kevesek amúgy!), hogy nekik joguk van az élősködéshez, az önkényeskedéshez?
Mondhatnók persze, hogy egy sima bliccelésért nincs ilyen közterületi csetepaté, kitöltenek a bliccelőnek egy csekket és kész, ám más is lehetett itt az előzményben, amit nem látunk. Igen, csakhogy ha a bliccelőnek áll még feljebb és kötekedik, keletkezik az ilyen eset. Mindenesetre egy kiadós nyaklevest megérdemelt volna még a csekk mellé.
De jó lenne, ha megértené végre mindenki, hogy itt nem a háromszázötven forint, hanem maga a bliccelés a probléma. Külföldön már évtizedekkel ezelőtt is bevittek valakit, ha egy boltban lopáson érték. Akkor is, ha csak egy tábla csokoládét. Szóval rend a lelke mindennek: aki bliccel, ne utazzon!
Ifj. Tompó László – Hunhír.info