Ma, hamvazószerdán van a negyven napos nagyböjt kezdete. Szigorú böjti napról van szó: húst nem eszünk, egyszer ehetünk kiadósabban (például délben), s kétszer valamicskét. A nagyböjt többi napján enyhített böjt van, vagyis ehetünk húst – kivéve a péntekeket.
Korunk embere hallani sem akar a böjtről. „Carpe diem” – mondja, persze nem horatiusi értelemben. Élvezd az életet! Használj ki minden percet az élvezetekre! Tisztelet persze a kivételeknek, azoknak, akik tudják, mennyire fontos mind a léleknek, mind a testnek az önmegtartóztatás.
Miért a böjt, a hústól való megtartóztatás? Ez valamiféle egyéni sztárteljesítmény? Szó sincsen róla. Feleletül álljon itt egy hittankönyv ismertetése:
„Az Úr Jézus is böjtölt, hogy példát adjon nekünk. Mikor böjtölünk, Krisztus Urunk útmutatását követjük testünk megfékezésére. A böjtöléssel engedelmességre szoktatjuk testünket, a gyomor megfékezése segít bennünket testünk egyéb rendetlen kívánságainak, az érzékiségnek, kényelemszeretetnek, haragnak legyőzésében. A böjtöléssel egyúttal megbüntetjük magunkat bűneinkért, vezekelünk vétkeinkért. Az Egyház iránt való engedelmességből végzett vagy önként vállalt böjtölés törleszti bűnadósságunkat, melyért a tisztítótűzben kellene szenvednünk.
A böjt súlyos bűn terhe alatt kötelez. Természetesen nem az étel megevése a bűn, hanem az Egyház iránt való engedetlenség, mint ahogyan a böjt érdemszerző ereje is az engedelmességben és az önmegtagadással járó lemondásban rejlik.
A mai egyházfegyelem a böjt kétféle formáját ismeri: 1. a tulajdonképpeni böjtöt, 2. a hústól való megtartóztatást.
1. A BÖJT abban áll, hogy egy nap csak egyszer lakunk jól, ezen kívül még két alkalommal (reggel és este) szabad a szokottnál kevesebbet enni. A böjt 21-60 éves korig kötelez. Nem kötelesek böjtölni: a) a 21 éven aluliak és 60 év felüliek, b) a betegek, c) akik nehéz munkával foglalkoznak, d) akik fölmentést nyertek.
Böjt van: a) a nagyböjt minden hétköznapján, b) a kántorhetekben szerdán, pénteken és szombaton. (Kántorhetek: Advent első hete, a nagyböjt első vasárnapját, a pünkösd vasárnapját és a szeptember 14-ét követő hét.) c) Karácsony, pünkösd, Nagyboldogasszony és Mindenszentek vigiliáján (előtte való napon).
2. A hústól való megtartóztatás napjain nem szabad melegvérű állatok húsát ennünk. (Szalonnát, májat, vért, húslevest sem.) Szabad halat és zsírral készített ételt fogyasztanunk. A hústól való megtartóztatás mindenkit kötelez hétéves korától (haláláig). Szabad húst enniök: a) azoknak, akik még nem töltötték be hetedik életévüket, b) a betegeknek és lábadozóknak, c) akik hústalan ételt nem kaphatnak (szegények, utasok, cselédek).
Hústól való megtartóztatás van: a) minden pénteken, b) karácsony, pünkösd, Nagyboldogasszony előtti napon (vigiliáján), c) hamvazószerdán és nagyszombaton. (Nagyszombaton csak délig.)
A böjt és egészség
A böjt nemcsak hogy nem árt az egészségnek, hanem egyenesen testünk javára válik. Galenus, az ókor híres orvosa (Krisztus utáni II. század) minden tizedik napon koplalt. A mai orvostudomány is azt vallja, hogy a legtöbb ember kelleténél többet eszik. A bőséges étkezés, sok húsevés idő előtt elkoptatja a szervezetet és sok betegségnek forrása. (Köszvény, érelmeszesedés, gyomorbajok, idegesség.) Hogy mennyire nem egészségtelen a böjt, mutatja a szentek élete. A nagy szentek sokat és szigorúan böjtöltek, rengeteget dolgoztak és mégis legtöbben rendkívül magas kort értek. Ha sokan hiúságból képesek böjtölni és fogyókúrát tartani, mennyivel inkább kell vállalnunk a böjttel járó önmegtagadás kellemetlenségeit az Egyház iránt való engedelmességből és Krisztus Urunk iránt való szeretetből!
A böjt szelleme.
Az Egyház elsősorban nagy ünnepek előtt, a megváltás egyes nagy eseményeire való lelki előkészítésül, bűnbánati és könyörgési időkben parancsolja a böjtöt. (Nagyböjt, vigilia-böjtök.) Ki kell használnunk lelkileg „ezeket az üdvösséges időket, szent napokat”, mikor jobban számíthatunk Isten irgalmára és megbocsátására.
A böjt áldásos hatását szépen foglalja össze a nagyböjti misék prefációja: „Valóban méltó és igazságos, hogy neked mindenkor és mindenhol hálát adjunk, mindenható Atya, örök Isten, aki a testi böjtölés által a bűnöket elnyomod, a lelket fölemeled, erőt adsz és gazdagon jutalmazol…”
A böjt szelleme azt kívánja, hogy ne csak gyomrunkat fékezzük meg, hanem lelkileg is böjtöljünk kíváncsiságunk, rossz hajlamaink, kényelemszeretetünk megzabolázásával. A böjt szelleme önmegtagadást kíván tőlünk minden vonalon a testi ember vágyaival szemben. Ahogyan a breviárium himnusza is figyelmeztet:
Utamur ergo parcius,
Verbis, cibis et potibus,
Somnis, jocis. Et arctius
Perstemus in custodia.
Állunk önmagunk megőrzésébe
Szóval, étellel, itallal,
Álommal, tréfával. És fegyelmezettebben
Álljunk önmaguk megőrzésébe.
Súlyosan vétkezik a böjt szelleme ellen, aki a nagyböjtben (hamvazószerdától húsvétig) zajos mulatságon vesz részt, az egész éjszakát áttáncolja. Az Egyház 5. parancsolata nem a házasságkötést tiltja az úgynevezett tiltott időkben (ádventben és nagyböjtben), hanem a zajos lakodalmat és más táncmulatságot.
A keresztény lelkület arra indít bennünket, hogy a böjtöléssel megtakarított összeget alamizsnálkodásra fordítsuk. Önzésünk legyőzése és a nagylelkű segítés hozzátartozik a böjt szelleméhez.
(Endrefalvy Ottó: Krisztusi erkölcstan nők számára. Egyúttal tankönyvül leánygimnáziumok VI., líceumok, tanítóképzők és felsőkereskedelmi iskolák II. osztályának használatára. Budapest, 1944. Szalézi Művek. Don Bosco Nyomda Rákospalota. 86-87. old.)
Csak kívánnunk lehet mindenkinek, hogy ezen ismeretek birtokában komolyan vegye a böjt jelentőségét és aszerint is éljen.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info