A „Magyarország Tanítómestere”-ként emlegetett néhai székesfehérvári megyéspüspök soha nem rejtette véka alá, mi vezetett hazánk Trianonban szentesített feldarabolásához. E tárgyú megszólalásaival is méltán vált a magyar nemzet élő lelkiismeretévé.
Szekfű Gyulához hasonlóan ő is kárhoztatta az erkölcsi, gazdasági és közéleti immoralizmust hozó liberalizmust. De talán még jobban hazánk feldarabolását. Mivel – amint kortársai közül életműve sajtó alá rendezője, Schütz Antal is elismerte – szinte lehetetlenség Prohászka bármely tárgyban elhangzott beszédét vagy írását teljességgel egybegyűjteni azok szétszórtsága miatt.
Most csak egyetlen megszólalását idézzük e tárgyban.
A versailles-i békefeltételek átadása előtt néhány nappal egyházmegyei rendeletet adott ki, melyet az egyházmegyéjének hivatalos orgánuma, a „Fejérmegyei Napló” le is közölt (1920. január 11. 1. old.):
„A versailles-i ötös tanács a közel jövőben a magyar békefeltételeket közölni fogja. Valószínűnek látszik, hogy ezen békefeltételek Szent István birodalmát, az ezeréves Magyarországot területi épségében meg fogják csonkítani s sok száz és sok ezer magyar hazafit vetnek az irántuk mit sem érző idegen népek rabságába és gyászt, mélységes gyászt hoznak a nemzetre. Nemzeti gyászunkat nyíltan dokumentálni, a megcsonkítás ellen méltóságteljesen tiltakozni egyrészt szent kötelessége mindannyiunknak, ezzel tartozunk az idegenek rabságába kerülő véreinknek, önmagunknak és a jövendő nemzedékeknek, másrészt módfelett szükséges, hogy népünk a haza megcsonkítását illetőleg tisztán lásson és annak horderejét megismerje. Hogy nemzeti gyászunknak külsőleg is kifejezést adjunk, a közzétételt követő harmadik napon „nemzeti gyásznap” lesz. Ezennel elrendelem, hogy ezen később meghatározandó napon a templomokban isteni tisztelet tartassék – missa de requiem pro militibus – rövid egyházi beszéddel, melynek keretében mutassanak reá a t. lelkészek arra a súlyos, pótolhatatlan veszteségre, amit nekünk hazánk megcsonkítása okoz. Az isteni tisztelet megkezdése előtt 5 percig zúgjanak az összes harangok. A Magyar Nemzeti Hadsereg Székesfehérvárott és Fejérvármegyében állomásozó csapatai is e napon gyászkivonulást tartanak s isteni tiszteletet hallgatnak délelőtt 9 órakor. És pedig a magasabb katonai parancsnokságok, katonai küldöttségek és a hatóságok fejei a székesegyházban, a csapatok róm. katholikus vallású legénysége pedig tisztek vezetése mellett a felsővárosi templomban. A csapatok az isteni tiszteletek után délelőtt 11 órakor a Vásártéren gyülekeznek, hol egy magasabb parancsnok tart a kivonult csapatok előtt beszédet ezen nap szomorú jelentőségéről. E napon a tanítás az összes iskolákban szünetel s az ifjúság a megcsonkításról, annak valódi okairól egy gyászünnepély keretében világosíttatik fel.”
Prófétai szavak a javukból…
Ifj. Tompó László – Hunhír.info