Volt egyszer Magyarországon egy párt, amit egy vagyonos, mégis – mai terminológiával – „szociálisan érzékeny” arisztokrata, gróf Zichy Nándor (1829-1911) alapított 1895-ben „Katolikus Néppárt” néven. Ha programját olvassuk, méltán állapíthatjuk meg, mennyire időszerűek pontjai.
Egy olyan korban születtek ezek, mely kísértetiesen hasonlít a maira. Már az akkori nagytőkés munkaadók sem vették ugyanis figyelembe a jogos munkásérdekeket. Ezért, hogy XIII. Leó pápa apostoli körlevelében (Rerum Novarum, 1891) rámutatott: „A munkaadó legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy munkásait ne tekintse rabszolgáknak, tisztelje bennük az emberi méltóságot.” Azt is nyomatékosította, hogy a munkások igazságos bérének megvonása égbekiáltó bűn. Családi munkabért kell megállapítani továbbá, amely lehetővé teszi nemcsak a munkás, hanem egész családja tisztességes megélhetését is, biztosítva így a feleség, az anya otthonmaradását, és védve becsületes munkával szerzett magántulajdont.
Mindezt a természetjog alapján vallotta a pápa, óvva egyúttal az emberiséget a magántulajdonról kialakított nézetek túlzásaitól is: „Nem fogadja el a teljesen individualisztikus elképzelést, hogy a magántulajdon használati joga korlátlan s tulajdonosa saját tetszése szerint cselekedhet vele, a közösségre való tekintet nélkül.” (Csapodi Csaba: Társadalmi kérdés és katolicizmus Magyarországon. Budapest, 1941. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 8. old.)
Csak egy példa erre. Ha egy magyar embernek földbirtoka van, nem adhatja el idegen állampolgárnak vagy szervezetnek (kivéve, ha egyházi személyről vagy intézményről van szó, hiszen Krisztus Urunk akaratából az Egyháznak mindenhol jelen kell lennie). A haza földje ugyanis a Szent Korona elidegeníthetetlen része. De nemcsak az „individualisztikus” elképzelés téves, hanem a „kommunisztikus felfogás is, amely szerint a magántulajdon megszüntetendő visszaélés, a javakhoz mindenkinek egyforma joga van” (Csapodi, i. m. 8-9. old.).
Zichy pártja programjában a magántulajdon fenti értelemben vett védelmén túlmenően kidomborította „egy igazságosabb adórendszer megalkotása, hazai viszonyainknak megfelelő adómentes létminimumnak törvényes megállapítása” szükségességét is, valamint „az adókezelés egyszerűsítését, különösen a kezelésnek oly módon való eszközlését, hogy azt minden adózó megérthesse”.
Az ilyen és hasonló programpontok kivitelezésének módszereit nem részletezte ugyan a Néppárt, viszont aligha férhetett kétség igazságos mivoltukhoz. Ennek ellenére Zichyt és híveit (Csapodi, i. m. 34-35. old.) a kor liberális érájának képviselői demagógoknak, államellenes, sőt „antiszemita” kalandoroknak tekintették.
Igen, nem tévedés, az „antiszemita” kártya kijátszása már akkor is napirendben volt. Miért? Nem nehéz kitalálni. Van egy könyv mindenesetre, ami ebben segít. Címe T-vel kezdődik. Lehet barchobázni.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info