Előttem egy megsárgult, mégis rendkívül megragadó írás. Egy olyan korból, amelyben, mint mindig a történelemben, az igazság és a hazugság erői csapnak össze.
Íme az írás, ami Radványi Sándor tollából jelent meg a „Rózsafüzér Királynéja” 1937. április-i számában (107. old.) „Róma avagy Moszkva!” címmel.
„E két név, két fogalom, két világnézeti különbség – olyan különböző, mint az ég és a föld.
Isten vagy a Sátán… a hit, vagy a hitetlenség… az Igazság, vagy a hazugság, a szeretet vagy a gyűlölet: ez a nagy tét; ezzel élünk, avagy bukunk… üdvözülünk, vagy pedig elkárhozunk.
Nem kétséges a kettőnek fajsúlya sem! Róma 2000 esztendőn szent csodákról regél, Moszkva alig húsz éve a borzalmakkal rezegteti meg a világot. Mit jelent nekünk Róma?!… Jelenti elsősorban Krisztus Egyházának fundamentumát… Hiszen ott székel szentséges Atyánk, aki onnan kormányozza a világ összes hatalmas millió és millió katolikusait… jelenti az erőt, a hitet, a szeretetet, a megértést, a bizalmat, a krisztusi kornak örök hordozóját, letéteményezőjét az Igazságnak, s a keresztény lelkek csöndes megbékélését.
Nem hatalmas hadsereggel, de Krisztus s ezen át az Evangélium tanaival hirdeti az örök igazságot és küzd az Istennel – az istentelenség ellen!
Rómában fakad fel az élet és az Ige világossága; innen száll a megbékélés az agyonzaklatott világra, ide vezet minden út, mely az igazság vizét szomjúhozza.
Kétezer esztendős kultúrájával bámulatba ejti a világot, hitet áraszt az emberi lelkekbe és összetör minden kétséget, ami a krisztusi igazságok ellen tör!
…És mi van a másik oldalon?!
A borzalmak, a kegyetlenségek sorozata! A bosszú és a kapzsiság irtó lángja, amely felperzsel mindent, ami szent és – tisztán az Isten felé tart! Moszkva a kegyetlenségek tanyája lett, vérgőzös és bűzös csarnok, ahol a bűn és tobzódás üli orgiáit.
Ideig-óráig tartó haláltáncát őrjöngve járja, s azoknak, akik hittek álnok tanainak, paradicsom helyett poklot adott nekik!
Megborzong és megremeg a lélek, mikor az ott történtekről hall, vagy olvas!…
Ott nem kell az Isten; ott az istentelenség császárkodik… de hisszük, véges lesz ez is, mint minden emberi tákolmány.
Stalin rettenetes hatalma is megtörik egyszer; s a halál elsepri őt, akár az őszi faleveleket a – fergeteg.
Moszkva most tombol, de már talpa alatt lassan égni kezd a föld… Róma azonban Krisztussal Krisztusért, halad előre, bátran és tántoríthatatlanul; mert Moszkva a halál – Róma pedig a föltámadás; az új élet pedig a föltámadással kezdődik!…”
Csak annyi a változás, hogy most már nem Róma avagy Moszkva, hanem Róma avagy Brüsszel között lehet választani. Ilyen az emberi történelem. Nincsen harmadik út.
Igen, Róma képviseli a keresztény világ történelmét, míg Brüsszel az vele ellentétes világ múltját. Az ember pedig, Isten rendeléséből, szabadon választhat a jó és a rossz között.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info