Érdekes figurája történész társadalmunknak Karsai László. Rovatunkban már többször is idéztük felemás nyilatkozatait e témában. Ám a mostani minden korábbinál fontosabb.
Szerkesztésében a minap jelent meg Szálasi 1942 és 1946 között jegyzett naplója. Ebből az alkalomból az MTI-nek elmondta többek között azt, hogy Szálasi nem volt ostoba politikus, ellenkezőleg, hamar meglátta, miként kell népszerűnek lennie, s hogy reá „nagyon komoly, intelligens emberek hallgattak”.
Ez így igaz. Korábban magunk is közöltük rovatunkban, hogy az 1939-es választások alkalmával kik jutottak parlamenti mandátumhoz pártjából. Csupa értelmiségiek. Ámde nézzük csak Karsai nyilatkozatát tovább!
„Szálasinak még minden eszköze, lehetősége meg lett volna a 200 ezres budapesti zsidóság deportálására, legyilkoltatására. Ehelyett megszervezte a két gettót, ahol borzalmas körülmények között ugyan, de többségben túl tudták élni a háborút a budapesti zsidók.”
Ám legérdekesebb mégis alábbi nyilatkozata:
„Érthetetlen, Szálasi miért nem védte magát a népbíróság előtt, amely elítélte a zsidók ellen elkövetett bűneiért is. Naplóbejegyzései alapján talán méltóságon alulinak érezte, hogy azzal védekezzen, zsidópolitikája jobb volt, mint a Sztójay-kormányé.”
Nos, csak az védi magát, felelhetnők, aki sáros. Ám amint maga Karsai is elismerte, Szálasi – függetlenül attól, ki mit gondol pályájáról, ideológiájáról – végső soron nem volt az. Megmentette a budapesti zsidókat. Hát ennyit erről…
Ifj. Tompó László – Hunhír.info