Adott egy egyetem, amit egy katolikus, ráadásul hazánkban közülük is az egyik legnagyobb, Pázmány Péter alapított egykor. Aztán teltek-múltak az idők, és kiderült, hogy intézményében a keresztények egyre jobban kiszorultak.

Most azonban, hogy, hogy nem, nem az intézmény mai állapotával kívánunk foglalkozni, bármennyire is fontos ez – vigasz, hogy ami késik, nem múlik. Most maradjunk a múltnál – ami viszont kísértetiesen emlékeztet az egyetem jelen állapotára.

A kiegyezés után érdekesen alakult az egyetem vallási statisztikája. Egy bizonyos Winkler József (1860-1909) hírlapíró „A mi dekatolizált egyetemünk” című, Doctor Romanus álnéven 1888-ban megjelent, hivatalos statisztikák alapján írt könyvéből megtudjuk, hogy az egyetem jogi karán az 1887-1888-os tanévben „megdöbbentő a zsidó magántanárok túlnyomó nagy száma. Tizenegy magántanár közül 5 katolikus, 2 kálvinista és négy a zsidó”. (148. old.)

Az orvosi karon sem volt más a helyzet. 33 magántanár közül 9 katolikus, zsidó 13, lutheránus 4, kálvinista 6, 1 unitárius. Holott „az összes keresztény felekezetek (beszámítva a görög keletieket) aránya pedig megkövetelné, hogy 19 keresztény magántanárra jutna egy zsidó”. (148. old.)

Ami pedig a bölcsészkart illeti: 22 magántanár közül csak 6 katolikus, 6 zsidó, 7 lutheránus és 3 kálvinista: „a zsidók tehát a katolikusok fölött körülbelül tizenegyszeres, a kálvinisták fölött körülbelül hatszoros aránnyal vannak túlképviselve, míg a lutheránusok a katolikusok fölött körülbelül hétszeresen, a kálvinisták fölött körülbelül négyszeresen, s még a kálvinisták is kétszeres túlsúlyban vannak a katolikusok fölött”. (150. old.) A hallgatók vallási hovatartozásáról is igencsak beszédes a statisztika. Eszerint katolikus 1491, zsidó 1145. (150. old.)

No de nem is idézem tovább. Felmerül a kérdés – legyen bármennyire is kényes: elképzelhető lenne-e a világ bármelyik zsidó egyetemén, hogy azon az oktatók és hallgatók között ugyanilyen nagy számban legyenek nem zsidók?

Ifj. Tompó László – Hunhír.info